A szociális bolthálózatok jelene és jövõje

Az Európai Uniós csatlakozást követõen a hazai termelõk jelentõs része, és itt kifejezetten a zöldség-gyümölcs ágazatban, tejágazatban, baromfi ágazatban, sertéságazatban tevékenykedõ termelõk nagy része elvesztette a hazai piacaik jelentõs részét.

Ennek egyik oka a rossz csatlakozási feltételek mellett aláírt koppenhágai szerzõdés, a másik oka pedig hogy a magyar feldolgozóipar jelentõs része 1990. és 1994. között külföldi tulajdonba került, így a magyar termelõk nem tudták megoldani az elsõdleges feldolgozást, aminek következtében csökkent a versenyképességük a régi tagállamok termelõivel szemben, vagyis versenyhátrányba kerültek a hazai termelõk, de nemcsak a régi tagállamok termelõivel szemben csökkent a versenyképességük, hanem azon új tagállamokkal szemben is (Lengyelország, Csehország, Szlovákia), akik sokkal kedvezõbb feltételekkel csatlakoztak, mint Magyarország. Lengyelország például két és fél milliárd euró szabad felhasználású keretet kapott a lengyel termelõk megerõsítésére.

Tényként kell leszögezni, hogy az Európai Unióban az agrárium tekintetében a lengyel gazdák a legnagyobb vetélytársaink, akik jelentõs versenyelõnnyel rendelkeznek.

Az elmúlt évek ágazati válságai (tej, sertés, baromfi, meggy, dinnye, alma) pontosan azért erõsödtek fel, mert a megtermelt, elõállított jó minõségû magyar termékeknek nem volt belsõ piaca, vagy ha volt annyira nyomott áron (amely még az önköltségi árat sem érte el) értékesített, hogy a termelés így nem volt gazdaságos. Nem beszélve a különbözõ ágazatokban felhasználásra kerülõ input anyagok árán emelkedésérõl és az egyéb olyan rárakodó költségekrõl, amely a termelõket terhelte.

Az igazi problémát a 2008-as év jelentette, amikor zöldség-gyümölcs ágazatban és a tejágazatban már olyan értékesítési gondok jelentkeztek, amelyek gazda demonstrációkat eredményeztek (a megyei almatermesztõk blokádja, továbbá a tejtermelõk akciói a multi üzletláncoknál).

A MAGOSZ-nak alternatívát kellett adnia vidéken élõknek, a termelõknek, gazdálkodóknak az értékesítés tekintetében. Ennek az alternatívának az egyik legfontosabb eleme, a vidék népesség megtartó képességének a megõrzése, a másik a kiszámíthatóság a gazdálkodásban (amely a piacok kiszámíthatóságát jelenti), és termelési biztonság nyújtása a termelõknek.

A MAGOSZ, mint érdekképviselet, látva a problémákat, el kezdte az értékesítés megszervezését. Ennek elsõ állomása a CBA üzletlánccal kötött megállapodás az étkezési alma értékesítése vonatkozásában. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyébõl több mint 10 ezer tonna étkezési almát sikerült értékesíteni az üzletláncon keresztül, majd ezt követte a MAGOSZ által elindított országos iskola alma akció, amelybe 3 szabolcsi gazdakör tagsága (Balkány, Vaja, Csenger) vállalt oroszlán szerepet. Ezzel egyidõben elindítottuk a budapesti értékesítést a különbözõ kerületekben (Ferencváros, Zugló, Pesterzsébet), ahol azonban már több termékkel jelentünk meg (alma, burgonya, hagyma, zöldségfélék, tej, méz). Ezek a budapesti értékesítési akciók olyan jól sikerültek, hogy egyre inkább az az igény fogalmazódott meg, hogy mi lenne, ha állandó jelleggel lehetne vásárolni ezen alapvetõ termékekbõl. Ekkor született meg annak az ötlete, hogy már mûködõ kiskereskedelmi üzletekbe lehetne értékesíteni a termelõk által direktbe beszállított termékeket, kiiktatva a nagykereskedõket, viszonteladókat, neppereket és ezzel folyamatos értékesítési lehetõséget biztosítva a termelõknek.

Ez a lehetõség kiszámíthatóságot biztosít az értékesítési gondokkal küzdõ termelõk részére, megteremtve ezzel a legrövidebb termékpályát (termelõ, kereskedõ, fogyasztó). Ezen remek ötlet során 2009. január 21-én Ferencvárosban megnyílt a szociális bolthálózat elsõ üzlete, amelybõl országos mozgalom bontakozott ki. Jelenleg több mint 740 üzlettulajdonos jelezte csatlakozási szándékát a szociális bolthálózathoz az ország minden részérõl. A ferencvárosi üzlet megnyitását további üzletek nyitása követte, jelen pillanatban 30 szociális bolt mûködik, Budapesten és Pest megyében 21, vidéken 9 szociális bolt nyílt meg.

Magáról a rendszerrõl néhány szót:

A szociális boltokba a beszállítói termelõi kört a MAGOSZ határozza meg, ennek alapján a gazdaköri tagok elsõbbséget élveznek (természetesen külsõs termelõk elõl sem zárkózunk el, és a mai napig rengeteg ajánlatot kapunk). A MAGOSZ határozza meg, egyeztetve a termelõkkel, a beszállítási árat és a MAGOSZ határozza meg azt a maximált árat, amelynél többért nem lehet értékesíteni a terméket. Folyamatos egyeztetés folyik a termelõ és az üzlettulajdonos között az ár tekintetében, lényegében a MAGOSZ közvetíti a termelõket a hálózat tagjai felé és biztosítja a folyamatos jó minõségû termékekkel való ellátását az üzleteknek. A budapesti üzleteket jó minõségû termékkel legnagyobb mértékben a Balkány és Térsége Gazdakör tagjai látták el.
Az a szerzõdés, amely ezeken feltételeket tartalmazza, a MAGOSZ és az üzlettulajdonos között jön létre. A szerzõdés egyébként konkrétan meghatároz minden olyan kört, amely a késõbbiek során esetlegesen vitára adhatna okot. A hálózatot országosan körülbelül 200 üzletre tervezzük, amennyiben igény merül fel, ennek száma bõvíthetõ. Térségi elosztó raktárakat kívánunk létrehozni, biztosítva ezzel az adott régióban a szociális boltok ellátását.

A szociális bolthálózat mellett jelentõs szerepet szánunk a késõbbiek során a gazda és õstermelõi piacoknak. Ennek nagyon egyszerû oka van, ugyanis a gazdáknál és az õstermelõknél az értékesített jövedelem mindössze 40 %-a marad. Ahhoz azonban, hogy a termelõ hozzájusson az értékesített termék minimum 70 %-ának ellenértékéhez, olyan politikai szándékra van szükség, amelyek korlátozzák, hogy az értékesítési csatornák jövedelem elszívó hatása minimum 30 %-nál rekedjen meg.

A gazda és õstermelõ piacokat úgy kell létrehozni, hogy jól megközelíthetõ helyen legyen, infrastruktúrával rendelkezzen. A szigorú minõség ellenõrzés tekintetében pedig alapvetõ dolog, hogy csak az eredetét egyértelmûen igazolt áru kerülhetne forgalomba, kizárólag magyar õstermelõtõl, gazdától, bio gazdától. A piacon a termelõ részérõl csak családtag, vagy termelõtárs, vagy termelési platform képviselõje jelenhet meg eladóként.

Az õstermelõi és gazdapiacokat a Budapest területén, és a megyeszékhelyeken mûködõ vásárcsarnokokban lehet létrehozni. Az ár tekintetében követhetõ lenne a szociális boltokban meghatározott módszer, amely szerint, az ár az elmúlt napok kereskedelmi adatai és a tárgynapi kereslet és a kínálat határozza meg. A Fõvárosi Önkormányzat és a megyei városok tulajdonában levõ csarnokok tekintetében elérhetõ lehet, hogy 4-5 éves idõszakokra a mûködési költségeket (helypénz, villany, víz, stb.) az önkormányzat átvállalja, ezzel segítvén az õstermelõk és termelõk piacra jutását. Az erre vonatkozó részletes szabályok egyébként már kidolgozásra kerültek, és amennyiben bekövetkezik a politikai változás, úgy meg fogjuk valósítani az erre vonatkozó elképzeléseinket.

Készítette: Dr. Budai Gyula

A szociális boltok listája