Szeretettel köszöntelek a Magyarok Szövetsége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarok Szövetsége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarok Szövetsége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarok Szövetsége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarok Szövetsége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarok Szövetsége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarok Szövetsége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarok Szövetsége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A Seuso-kincs egy ókori római eredetű dísztárgy együttes, melynek eredete vitatott.
Vezető hazai és angol régészek szerint is magyarországi származású a híres Seuso kincs. A több tízmilliárd forint értékű római kori ezüst étkészlet a legutóbbi hírek szerint Soros György jóvoltából kerül újra Pannónia földjére.
Visy Zsolt pécsi régésznek a
Society of Antiquaries of London előtt a közelmúltban tartott előadása
után ismét a figyelem középpontjába került a mesés Seuso-kincs: vezető
hazai és angol régészek szerint is Magyarország a legvalószínűbb
származási helye.
A professzor a lapnak kifejtette: a 14 edény
csak a töredéke a feltehetően 248 darabos teljes leletnek, s ennek nagy
része valahol Magyarországon lappang. A téma szakértője, Hajdú Éva
hiányolja a határozott kormányzati szándékot a lelet visszaszerzésére,
amire eddig százmilliókat költött az állam.
A magyar álláspont
szerint egy pannóniai magas rangú polgár elásott ezüstje a Seuso-kincs.
A rajta található speciális jelzés arra utal, hogy Seuso nevű
tulajdonosa és az őt megajándékozók is keresztények voltak.
A
kincs egy részét az 1970-es évek közepén Sümegh József találta meg, aki
színezüst tálakat és kancsókat lelt, amiket másfél évtized múlva New
Yorkban a Sotheby's árverésén Seuso-kincsek néven ismert meg a világ.
Sümegh Józsefet 1980-ban valószínűleg meggyilkolták (felakasztva
találták egy pincében).
Valószínűleg innen származnak, talán visszatérnek |
1982-ben
az angol Lord Northampton megbízta az Allen és Overy ügyvédi irodát,
hogy szerezze meg a Seuso-kincs tizennégy darabját, ezek azóta az ő
tulajdonában vannak. A magyar állam 1993-1994-ben négy pert indított
ellene a tulajdonjog bizonyítására, de mindegyik a lord javára dőlt el.
A Sotheby's aukciós ház 1990-ben már megpróbálta értékesíteni a
gyűjteményt, egy nappal azután azonban, hogy a kollekcióból rendezett
New York-i kiállítást megnyitották. Először Libanon, majd egymás után
Magyarország és az akkori Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be, azon
az alapon, hogy a kincset az ő területükön találták meg, és a
gyűjteményt vissza akarják kapni.
Libanon végül ejtette
igényét, míg Magyarország és a Jugoszlávia utódjaként perlő
Horvátország keresetét elutasította a New York-i esküdtszék, a két
ország pedig a fellebbviteli bíróságon is pert vesztett.
A
londoni Bonhams aukciósház központjában is közszemlére bocsátották a
szakmai alapon összeválogatott, meghívott szakértői közönség számára a
páratlan, késő római kori kincseket. A 14 darabból álló ezüstkészlet
értékét egyes becslések 60 és 100 millió font (20,7- 34,5 milliárd
forint) közötti összegre teszik.
Legismertebb része az a tál,
amelyről az egész lelet a nevét kapta. A nagy átmérőjű darab közepén
aprólékos vadászjelenetek láthatók, ezeket latin felirat veszi körül, a
kincs feltételezett tulajdonosának és családjának ajánlva a készletet.
Balodalon, a tál belsejében pedig nem más áll, mint az a szó, amely a
magyar tulajdoni igény egyik megalapozója: Pelso, vagyis a Balaton
latin neve.
A magyar fél számos közvetett bizonyítékkal
rendelkezik arra nézve, hogy a kincsek magyar földön kerültek elő.
Közülük az egyik a 4. századi, késő római kori villa Szabadbattyán
területén, erről a környékről származhatnak a kincsek. Perdöntő
bizonyítéknak azonban az számíthatna, ha előkerülne valahonnan a
földből egy hasonló tárgy, a kollekció egyik további darabja.
A legutóbbi hírek szerint Soros György magyar származású amerikai
üzletember megveszi a Seuso-kincset a jelenlegi tulajdonosától, az
angol Lord Northamptontól, de az antik római kultúra egyik
legértékesebb lelete nem marad nála, mert Magyarországnak ajándékozza.
Lord Northampton 2006 októberében bejelentette eladási szándékát, így
valószínűleg nem alaptalan híresztelés, hogy a szerződést hamarosan
aláírják. A vételár titkos ugyan, de vélhetően több tízmillió fontra
rúg majd. (MTI)
A mai Dunántúlt időszámításunk előtt 12-ben foglalták el a Római Birodalom csapatai. Az akkor még nagyobb kiterjedésú, partjain ingoványos Lacus Pelso (mai nevén Balaton) mentén élt a mai Polgárdi szőlőhegyén Seuso, aki gazdag római polgár, esetleg a római hadsereg magas rangú tisztje, helytartója lehetett. Valamelyik barbár betörés alkalmával rejthette el a kincseket.
Polgárdi térségében húzódott egy fontos római út, nem volt messze Gorsium (Tác) sem.
Sümegh Józsefről a Balatonakarattya melletti Polgárdiban mindenki tudta, hogy 1975-1976-ban rendkívül értékes, hatalmas színezüst tálakat, kancsókat talált, amelyeket másfél évtized múlva New Yorkban a Sotheby’s aukciósház árverés előtti kiállításán Seuso-kincsek néven ismert meg a világ.
A leszerelés előtt álló kiskatonát, Sümegh Józsefet 1980-ban meggyilkolták. Felakasztott holttestét egy kőszárhegyi pincében találták meg, amely akkor a polgárdi Borbély család tulajdonában állt. Az Ügyészség vizsgálata akkor is, majd tíz évvel később is öngyilkosságnak minősítette az esetet.
1982-ben az angol Lord Northampton megbízta az Allen és Overy ügyvédi irodát, hogy szerezze meg a Seuso-kincs tizennégy darabját.
Az ügyvédi iroda libanoni származási iratokat is mellékelt a műkincsekhez amik később hamisnak bizonyultak. Emiatt nem is akad aukciósház, amelyik vállalná a kincs adásvételét.
2003-ban a Pápán raboskodó Lelkes József azt nyilatkozta egy bulvárlapnak, hogy együtt ásta ki a kincseket Sümeghgel a Polgárdi melletti bányában, amelyeket két méter mély gödörben találtak két nagy üstbe rejtve. A negyvendarabos leletet eladogatták. Lelkes elmondta azt is, hogy három másik, a titkot ismerő barátja is furcsa körülmények között halt meg. A magyar állam 1993-1994-ben négy pert indított Lord Northhampton ellen a tulajdonjoga bizonyítására. Eddig minden per a lord javára dőlt el.
A szakértők megalapozatlannak minősítették a magyarok által felhozott bizonyítékokat: azt, hogy az egyik tálon a PELSO felirat olvasható, ami a Balaton római kori neve, hogy Szabadbattyánban római villát tártak fel, mely a feltételezések szerint a kincs tulajdonosáé, Seusoé lehetett.
A magyar szakértők szerint a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, 1878-ban szintén Polgárdi mellett előkerült késő római kori ezüstálvány, a quadripus összehasonlító anyagvizsgálatától várnak perdöntő bizonyítékot.
Miután Magyarország, Horvátország a pert elvesztette, Lord Northampton 2006 októberében bejelentette eladási szándékát, így kívánva fedezni egyéb kiadásait. A várható eladási árat több tízmillió angol fontra becsülik.
Tudsz valami újat a kincsekről? Írd meg!
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!