A Csendes-óceánon egy kis sziget,területe mindössze 166 négyzetkilóméter,parthossza 332 kilométer.A Csendeóceán egy nagyon elszigetelt részén fekszik.Legközelebbi sziget szomszédja 2000 km-re fekszik tőle  és anyaországa Chile távolsága is  1800 km-nyire fekszik tőle napjainkban is hordoz egy rejtélyt magában. Vajon egy letűnt kultúra emléke vagy ennél misztikusabb dolgot rejtenek a Húsvét-sziget kőszobrai….?

Ilyen szobor   8-15 darabos csoportban veszi körbe a sziget  partjait.de ami különleges és meglapő az, hogy a szobrok arccal a sziget belseje felé néznek. Gondolhatja az ember, hogy a szobrok valamilyen harcosok lehettek, és védik szigetüket egy külső támadás ellen,de nem úgy van ám… hanem  asziget társadalmát képviselő klánok vezetőit képviselik ők és a befelé nézésük talán egy másik klántól védené népét, ami később a klánok tényleges harcaiban elfogadhatónak is látszik

    1722 húsvét vasárnapján, egy holland hajó legénysége váratlanul földet pillantott meg a Csendes-óceánon, a délkeleti passzátszelek övezetében. A sziklás, barátságtalan parthoz közelítve Jacob Roggeveen admirális meglepetten vette észre, hogy ameddig csak a szem ellát, gigantikus szobrok sorakoznak végig a part mentén, háttal a tengernek, fejükön jellegzetes fejdísszel. Az angol Cook kapitány, a nagy hajós 50 évvel később jutott el a szigetre.Cook kapitány érkezésekor a szobrok jlentős rész már le volt döntve.Belharc folyt a szigetenélő klánok között ennek a harcnak, ami az élelemért folyt, a  lakosság jelentős része áldozatul eset.                                                                                                                                                                  Cook legénységének egyik tagja, egy hawaii tengerész értette a szigetlakók nyelvét, ugyanis polinézül beszéltek, akárcsak ő. A szigetlakók elmondták, hogy ők a szoborfaragók leszármazottai. Legendáik szerint 22 emberöltővel korábban Hota Matua törzsfőnök vezette őket a szigetre.

    Az érdekesség csak az, hogy ezen egyszerű körülmények között élő emberek, közel 900 ilyen szobrot épített, amelyek között még 8 tonna súlyúak is akadnak. A szigetlakók azt vallják, hogy a szobrokat egy természetfeletti erő, az ő szavuk szerint a ,,Mana,, mozgatta                                                                                                                             Thor Heyerdahl norvég régész, aki szerint az első telepesek keletről, az inkák előtti Dél-Amerikából érkeztek, tutajaikon magukkal hoztak magukkal édesburgonyát, a gyékényt, amelyek azóta is nagy bőségben teremnek a szigeten.Ezek a betelepülők magukkal hozták a kőfaragás mesterségét is,aminek az emlékei  nagy bőségben látszanak. Ki tudja mi az igazság .

Talán igazuk van, talán nem… de a turisták ezreit mindenesetre, vonzza ez, az ,,isten háta mögötti,, hely.

Mivel a Húsvét-szigeten nem készültek írásos feljegyzések, a szájhagyomány és a benne rögzített kultúra minden halálesettel tovább homályosult. Bár a szigeten számos, piktogramokkal telerótt, faragott fatáblát találtak, jeleiket eddig még nem tudták megfejteni. 1888-ban Chile annektálta a szigetet. A jobb élelmiszer, és orvosi ellátás eredményeként a Húsvét-sziget népe fennmaradt, hogy lássa, szigete a modern világ egyik nagy talánya lett…

    Olyanok is akadnak, akik a Bibliára hagyatkozva a félig ember, félig isteni származású lényeknek tulajdonítják a szobrokat. Szerintük e lények nemcsak a mondák világához tartoznak: valóban létezett a nefilimek faja, az emberi történelemnek legalább két időszakában döntő szerepet játszottak, és tevékenységük nyomai a mai napig láthatók a Föld különböző pontjain, így a Húsvét-szigeten is.

    Napjaink tudományos kutatása további elméleteket hozott létre, hogy miként is jöttek létre ezen szobrok. De ezek sem egyértelműsítik azt, hogy a szobrok hogyan is keletkeztek. Viszont egy dologban egyezik e tudósok véleménye, akármennyire is rejtély fedi, hogy mivel és hogyan tudtak ilyen hatalmas építményeket létrehozni, az biztos, hogy ember alkotta…

Húsvét-sziget rejtélye

    A Csendes-óceánon egy kis sziget,területe mindössze 166 négyzetkilóméter,parthossza 332 kilométer.A Csendeóceán egy nagyon elszigetelt részén fekszik.Legközelebbi sziget szomszédja 2000 km-re fekszik tőle  és anyaországa Chile távolsága is  1800 km-nyire fekszik tőle napjainkban is hordoz egy rejtélyt magában. Vajon egy letűnt kultúra emléke vagy ennél misztikusabb dolgot rejtenek a Húsvét-sziget kőszobrai….?

Ilyen szobor   8-15 darabos csoportban veszi körbe a sziget  partjait.de ami különleges és meglapő az, hogy a szobrok arccal a sziget belseje felé néznek. Gondolhatja az ember, hogy a szobrok valamilyen harcosok lehettek, és védik szigetüket egy külső támadás ellen,de nem úgy van ám… hanem  asziget társadalmát képviselő klánok vezetőit képviselik ők és a befelé nézésük talán egy másik klántól védené népét, ami később a klánok tényleges harcaiban elfogadhatónak is látszik

    1722 húsvét vasárnapján, egy holland hajó legénysége váratlanul földet pillantott meg a Csendes-óceánon, a délkeleti passzátszelek övezetében. A sziklás, barátságtalan parthoz közelítve Jacob Roggeveen admirális meglepetten vette észre, hogy ameddig csak a szem ellát, gigantikus szobrok sorakoznak végig a part mentén, háttal a tengernek, fejükön jellegzetes fejdísszel. Az angol Cook kapitány, a nagy hajós 50 évvel később jutott el a szigetre.Cook kapitány érkezésekor a szobrok jlentős rész már le volt döntve.Belharc folyt a szigetenélő klánok között ennek a harcnak, ami az élelemért folyt, a  lakosság jelentős része áldozatul eset.                                                                                                                                                                  Cook legénységének egyik tagja, egy hawaii tengerész értette a szigetlakók nyelvét, ugyanis polinézül beszéltek, akárcsak ő. A szigetlakók elmondták, hogy ők a szoborfaragók leszármazottai. Legendáik szerint 22 emberöltővel korábban Hota Matua törzsfőnök vezette őket a szigetre.

    Az érdekesség csak az, hogy ezen egyszerű körülmények között élő emberek, közel 900 ilyen szobrot épített, amelyek között még 8 tonna súlyúak is akadnak. A szigetlakók azt vallják, hogy a szobrokat egy természetfeletti erő, az ő szavuk szerint a ,,Mana,, mozgatta                                                                                                                             Thor Heyerdahl norvég régész, aki szerint az első telepesek keletről, az inkák előtti Dél-Amerikából érkeztek, tutajaikon magukkal hoztak magukkal édesburgonyát, a gyékényt, amelyek azóta is nagy bőségben teremnek a szigeten.Ezek a betelepülők magukkal hozták a kőfaragás mesterségét is,aminek az emlékei  nagy bőségben látszanak. Ki tudja mi az igazság .

Talán igazuk van, talán nem… de a turisták ezreit mindenesetre, vonzza ez, az ,,isten háta mögötti,, hely.

Mivel a Húsvét-szigeten nem készültek írásos feljegyzések, a szájhagyomány és a benne rögzített kultúra minden halálesettel tovább homályosult. Bár a szigeten számos, piktogramokkal telerótt, faragott fatáblát találtak, jeleiket eddig még nem tudták megfejteni. 1888-ban Chile annektálta a szigetet. A jobb élelmiszer, és orvosi ellátás eredményeként a Húsvét-sziget népe fennmaradt, hogy lássa, szigete a modern világ egyik nagy talánya lett…

    Olyanok is akadnak, akik a Bibliára hagyatkozva a félig ember, félig isteni származású lényeknek tulajdonítják a szobrokat. Szerintük e lények nemcsak a mondák világához tartoznak: valóban létezett a nefilimek faja, az emberi történelemnek legalább két időszakában döntő szerepet játszottak, és tevékenységük nyomai a mai napig láthatók a Föld különböző pontjain, így a Húsvét-szigeten is.

    Napjaink tudományos kutatása további elméleteket hozott létre, hogy miként is jöttek létre ezen szobrok. De ezek sem egyértelműsítik azt, hogy a szobrok hogyan is keletkeztek. Viszont egy dologban egyezik e tudósok véleménye, akármennyire is rejtély fedi, hogy mivel és hogyan tudtak ilyen hatalmas építményeket létrehozni, az biztos, hogy ember alkotta…