2008. után idén újra megtartják a Kurultáj kulturális és hagyományőrző rendezvényt. Ezúttal Bugac lesz a helyszín — jelentette ki Ladvenszki Levente, a Magyar-Turán Alapítvány kurátora.

Az eseményen nemcsak a Kárpát-medence magyarsága, hanem 12 ország rokon, illetve kulturálisan rokon népei is együtt ünnepelnek majd — hangsúlyozta Bíró András Zsolt, az alapítvány kuratóriumi elnöke.

Úgy fogalmazott: megmutatjuk, hogy a nemzet képes újra méltósággal és  egységben, együtt ünnepelni.

A 2008-ban szervezett Kurultáj Magyarország eddigi legnagyobb hagyományőrző rendezvénye volt, amelyen több, mint 80 hagyományőrző és kulturális szervezet vett részt — közölte szerdai sajtótájékoztatósán Ladvenszki Levente, a Magyar-Turán Alapítvány kurátora. Mint mondta, egy igazi magyar-magyar találkozó valósult meg, amelynek színvonala és szellemisége kizárta a magyar őstörténet „vadhajtásait”, és nem engedett teret a hiteltelenségnek, az öncélú magamutogatásnak.

Tájékoztatása szerint a Kurultáj tanácsa úgy döntött, két évente megrendezi az eseményt. A Bíró András és Varga Zoltán által létrehozott Magyar-Turán Alapítvány az összefogás jegyében egy szövetséget hívott életre, amelyhez május óta több mint 30 szervezet csatlakozott. A szervezők úgy döntöttek, hogy a Kurultáj nem egy állandó helyszínen lesz, hanem bármely település számára meg kell adni a lehetőséget, hogy pályázhasson. A 2010-es rendezvényre több, mint tíz település nyújtott be pályázatot, a szervezők végül a magyar kultúrában és hagyományőrzésben betöltött szerepe, illetve egyéb szempontok figyelembe vételével Bugac mellett döntöttek.

Szabó László, Bugac polgármestere szerdán elmondta: már 2008-ban is figyelemmel kísérték a Kurultáj rendezvényét, és már akkor úgy gondolták, Bugac alkalmas helyszín lenne minden idők legnagyobb magyar kulturális eseményének. „A 2010-es Kurultáj nemcsak térségünk, hanem egész Magyarország számára meghatározó esemény lesz” — hangsúlyozta.

A Kurultáj a nemzet legrégebbi hagyományaira emlékezik és a nemzet egységét hivatott szimbolizálni, Székelyföldtől az Őrvidékig — jelentette ki Bíró András Zsolt antropológus, az alapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzátette: a 2008-as rendezvény — amelyen nemcsak Kárpát-medence magyarsága, hanem a kazakisztáni madjar törzs küldöttsége is részt vett — megmutatta, hogy a magyarok képesek az összefogásra. „A magyarság kultúrája nagy részt a sztyeppei lovas nomád kultúrában gyökerezik, ezért a magyar nemzettudat csak úgy lehet teljes, ha abban benne van a magyarság keleti eredetének hagyománya is” — hangsúlyozta. Emlékeztetett, a két évvel ezelőtti rendezvény híre Közép-Ázsiáig is eljutott, és azt eredményezte, hogy egyre több rokon, illetve kulturálisan rokon nép vette fel a kapcsolatot a szervezőkkel. 2010-ben várhatóan 12 ország hagyományőrző csoportjai érkeznek a helyszínre. Bíró kiemelte: a Kurultáj rendezvénye nem azonos a Magyarok Szövetsége által életre keltett Magyarok Országos Gyűlésével.

A Magyar-Turán Alapítvány fő feladata a magyar őstörténet kutatása, és így kiemelten felelősséggel kezeli a valós őstörténeti kutatások tudományos eredményeit. Kutatásaik így kizárólag a korszerű tudományosság mentén haladnak. Tudományos vizsgálatokat is végző részletes kutatóútra először 2006 szeptemberében került sor Bíró András Zsolt antropológus vezetésével. Az összesen 5 fős kazak-magyar kutatócsoport több, mint egy hónapos expedíció keretében járta be a területet, s a kutatás genetikai kapcsolatot mutatott ki a magyarság, és egy kazakisztáni madjar törzs között. Az eredményekről az American Journal szakfolyóiratában jelent meg cikk, de a tervek szerint pár hónapon belül magyarul is olvasható lesz.

„Azt kell megmutatnunk, ami a miénk, és amit a közgondolkodásba bele lehet építeni — fogalmazott Bíró a Kurultáj rendezvénnyel kapcsolatban az MNO-nak. Az antropológus úgy véli: történelmünk elég gazdag, nincs rá szükségünk, hogy hozzáírjunk, vagy újat találjunk ki. Elmondása szerint a Kurultáj elsősorban a honfoglalásra és Árpád vezérre emlékezik, ezen túl pedig a magyarság leghősibb és legnagyobb személyeinek szellemisége, valamint a testvérnépek nagy vezérei előtt is tiszteleg.

A rendezvény fontos mondanivalója, hogy a rokon népekkel összefogásban és szeretetben szeretnénk élni. „Megmutatjuk, hogy a nemzet képes újra méltósággal és nem valaki ellen, hanem egységben együtt ünnepelni” – fogalmazott. Bíró úgy véli, a történelemoktatásban paradigmaváltásra van szükség; nem csak a veszteségekről, hanem a dicsőségekről is szólni kell.