A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a magyar-szlovák határ mentén található
Gömörszőlőst ma népszerű „ökofaluként” emlegetik itthon, sőt
határainkon túl is. A fenntarthatóság jegyében olyan fejlesztési
programot valósítanak meg, melynek segítségével példaértékűen őrzik meg
népi értékeinket. A British Airways 1999-ben „Turizmus a
holnapért”-díjjal ismerte el törekvéseiket.
Az Aggtelek felé vezető útról megközelíthető településen élők
ragaszkodnak lakhelyükhöz és szívvel-lélekkel kötődnek múltjukhoz. A
falubeliek elképzelései szerencsésen találkoztak az 1992-ben létrejött,
1993-tól gömörszőlősi csoportot is működtető, miskolci székhelyű Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány
céljaival. Az alapítvány munkatársai dr. Gyulai Iván ökológus
vezetésével a „Gömörszőlős, egy fenntartható falu" címet viselő
falufejlesztő program kapcsán számos régi épületet újítottak fel,
szervezik, ösztönzik a népi kismesterségek és népművészeti hagyományok
fenntartását, segítik a turizmus szervezését. Létrehoztak egy
gyapjúfeldolgozó műhelyt és egy oktatóközpontot. Az alapítvány célja a
fenntartható fejlődés eszmeiségének terjesztése, valamint helyi,
gyakorlati modellek kimunkálása.
– Nem múzeumfalut, hanem élő falut szeretnénk fenntartani, és megmutatni
látogatóinknak azt a helyet, ahol a fenntarthatóság megélhető, ahol
látogatóink tevékeny résztvevőivé válhatnak a fenntarthatóság
gyakorlásának – mondta dr. Gyulai Iván. – Célkitűzéseink kiemelt eleme a
szemléletformálás, ezen belül az ökológiai kultúra fejlesztése, a
rendszerszemléletre való nevelés és a fenntarthatósággal összefüggő
ismeretek oktatása. A falu, annak szűkebb és tágabb környezete kitűnő
hátteret biztosít céljaink megvalósításához.
Melegvíz, kollektorral
Energiahordozó-készleteink kezdenek kimerülni, a Nap viszont
kimeríthetetlen és környezetbarát energiaforrás. A használati melegvizet
termelő napkollektorok egy tisztább világ előfutárai. A kollektor nem
csupán szennyezés nélkül képes előállítani hőenergiát, hanem rövid időn
belül képes kitermelni a beruházási költségeket is. A gömörszőlősi
oktatóközpont tetején 15 m2 felületű kollektor látja el használati
melegvízzel az oktatóközpontot és a szállásépületet.
– A kollektorok, amelyeket magunk építettünk meg a kalákás
építőműhelyben, sorosan vannak kötve 5-5 modulonként, és egy 1400
literes szolár-bojlert fűtenek a kazánházban – tudtuk meg Vrastyák
Mónikától, a B.-A.-Z. Megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht.
ügyvezetőjétől. – Használati melegvíz előállítása során a teljesítmény
hozzávetőleg 20 kW. A napsütéses órák száma Magyarországon évi 2000-2200
között változik, aminek segítségével egy család számára 70-75%-ban
előállítható a használati melegvíz. Ha a szolár-bojlerünk fel van
töltődve hővel, 2-3 napra 16 szállóvendég használati melegvízigényét
fedezi.
Napkollektoros gyümölcsaszaló
Az egyik legrégibb tartósítási módszer az aszalás, amely teljes értékű,
tartósítószer-mentes eljárás. A régi tapasztalatokat felhasználva az
oktatóbázison napkollektoros gyümölcsaszalót is bemutatnak. Ez a modern
technológiák és a régi módszerek hasznos ötvözésének jó példája. A
gömöri napkollektoros gyümölcsaszaló működési elve rendkívül egyszerű. A
fekete kollektorfelszín elnyeli a napsugárzást, felmelegszik, és
felmelegíti az előtte és mögötte lévő levegőt. A meleg levegő felfelé
áramolva keresztülhalad az aszalóhálón. A felmelegedett levegő relatív
páratartalma kisebb, mint a környezetéé, így nedvességet képes elvonni
az ott található aszalnivalókból. Arra kell ügyelni, hogy a felszín ne
legyen csillogó, és ne legyen túl vastag, mert akkor megakadályozza a
hőleadást a hátsó oldal felé.
Egyedi szennyvíztisztítás
Magyarország településeinek jó részén nem megoldott a szennyvízkezelés. A
mosogatásból, mosásból, mosakodásból származó úgynevezett „szürke”
szennyvizet a vízöblítéses WC-k „fekete” szennyvizével együtt
legtöbbször egyedi emésztőgödrökben a talajba szivárogtatják.
Szennyvizeinknek csak egy részét tisztítják meg, másik részét
elszikkasztják, illetve az élővizekbe juttatják. A mosó- és
mosogatószerek túlnyomó többsége azonban foszfátokat tartalmaz, melyek a
természetes vizekbe jutva azok szervesanyag-egyensúlyának
felborulásához vezetnek. A szürke szennyvíz problémájának megoldásához
nagymértékben hozzájárul, ha háztartási szennyvizünkbe nem juttatunk
mérgező, vagy erősen maró hatású anyagot, és próbálkozunk a
foszfátterhelés megszüntetésével. Ebben az esetben a „szürke” víz
helyben is megtisztítható annyira, hogy károsítás nélkül vissza lehessen
juttatni az élővizekbe. A Singulair nevű berendezést a költséges
csatornázás, illetve a szikkasztók használatának kiküszöbölésére
fejlesztették ki, mely biológiai módon tisztítja meg a szennyvizet. A
berendezés eleveniszapos technológiával dolgozik, a
mélylevegőztető–keverő egység stabilizálja az iszapot, és optimális
életteret biztosít a tisztítást végző mikroorganizmusok számára.
Hasznosított csapadékvíz
A háztartásban felhasznált vízmennyiség túlnyomó többsége tisztításra
(mosásra, mosogatásra, tisztálkodásra) szolgál, s ilyen célokra
legalkalmasabb a lágy víz használata lenne. Sajnos, a természetben
található, s így a csapjainkból folyó víz is jórészt kemény víz, melyből
vízkő rakódik le, ami az alkatrészeket rongálja. A megoldást egy
természetesen lágy víz, az esővíz használata jelentheti, amely
tetőinkről összegyűjtve, megfelelő szűrőkön keresztülhaladva a
háztartási víz minőségi követelményeinek tökéletesen megfelelne. Az
ökofaluban egy olyan rendszer áll kiépítés alatt, amely az oktatási
épület WC-it látná el csapadékvízzel, a fennmaradó csapadékot pedig
öntözéshez, gyapjúfestéshez használják majd.
Széllel szivattyúzni
A szélenergia ipari felhasználása ma még korántsem elterjedt módszer
hazánkban. Pedig a szélenergia mind vízszivattyúzásra, mind elektromos
áram termelésére kiválóan alkalmas, s az emelkedő energiaárak, sőt egyes
helyeken az energiaellátás teljes hiánya miatt ez a legjobb megoldás.
Az oktatóbázison egy egyszerű rendszer üzembeállításával bemutatják a
szélenergia gazdaságos használatának lehetőségét. A szélkerékkel
összekötött speciális szivattyú már tíz éve működik. Kis kapacitással,
de közel folyamatosan emel vizet a felszínre, amit egy tárolóban
összegyűjtve a biokertben öntözésre használnak. A berendezés rendkívül
egyszerű. A szél megforgatja a szélkereket, amely egy excenteren
keresztül le és fel mozgat egy merev rudat, melyhez a víz színe alatt
egy dugattyús szivattyú van kötve. A merev rúd védőcsőben mozog, és
ebben a védőcsőben pumpálja fel a szivattyú a vizet is, egészen a
kiömlési magasságig. A szivattyút úgy tervezték, hogy ha nem fúj a szél,
szép lassan elejti a vizet. Ez azért lényeges, mert így télen sem fagy
el, és a fagyban is képes vizet szivattyúzni.
Komposzt-toalett
Az angol-WC hátrányai ismertek: az alkalmankénti mintegy 6–10 liter víz
öblítésével rengeteg ivóvizet pazarol. A komposztáló toaletteket
humusz-toalettnek is hívják, így nevezhetjük őket WC helyett HC-nek. A
HC olyan vízöblítés nélküli toalett, melyben a fekália, valamint a
szerves háztartási és kerti hulladék zárt, hőszigetelt és szellőzéssel
ellátott tartályba kerül. Toaletthasználat után 1-2 maroknyi
adalékanyagot (szalma, faforgács stb.) kell a tartályba szórni a
komposztálás segítése érdekében. A tartályban talajbaktériumok
segítségével 1,5–2 éven át zajló érleléssel a keverék eredeti
térfogatának kb. 1/5-ére csökken. A kórokozók a komposztálás hőfoka (kb.
65° C) és hosszú időtartama, valamint a mikroorganizmusok antibiotikus
hatása miatt elpusztulnak, és végeredményként szagtalan, nem fertőző
humusz keletkezik.
Faelgázosító kazán, 90 %-os hatásfokkal
A fatüzelésű kazánok használata mindenütt ajánlott, ahol nagyobb
mennyiségű megújuló biomassza áll rendelkezésre. A fűtőrendszer lelke a
40kw-os, elektronikus vezérlésű, fatüzelésű Künzel-kazán. A szilárd
fűtőanyagok eltüzelésekor jelentkező kimagasló hatásfok (90%) eléréséről
a hagyományos kazánoktól eltérően több kiegészítő berendezés
gondoskodik (segédlevegőt befúvó ventilátor, a kazán fenekén található
„turbótárcsa” és az áramlást kialakító levegőcsatornák).
A fűtött helyiségekben több lehetőség nyílik a hőmérséklet
szabályozására. Az egyik ilyen lehetőséget valósították meg
Gömörszőlősön. A hőtechnikai szabványoknak megfelelő szállásépület
temperálását, ill. fűtését – az elsődleges hagyományos radiátor mellett –
padlófűtés segíti. A szobákban működő termosztátok egyenletesen tudják
szabályozni az egész épület hőmérsékletét. A radiátorok funkciója
részben – a vendégek érkezése előtt – a szobák gyors felfűtése, illetve
később az egyéni igényeknek megfelelő, plusz fűtés. Az oktatási
épületben nincs padlófűtés, csak termosztatikus vezérlésű radiátorok.
Az örökség védelme
A fejlesztések tervezése mindig összekapcsolódik az épített örökség
védelmével, hiszen a megóvás legjobban akkor biztosítható, ha van
gazdája és funkciója a régi házaknak. Az oktatóközpontot egy régi
magtárból alakították ki, a szállásépület egy összeomlott cselédház
helyén létesült. Az alapítványosok nem kifejezetten a szép épületeket
keresték, inkább a csúnyábbakat. Ilyen épületben valósították meg a
gyapjúfeldolgozó műhelyt is.
Százéves gépekkel termelnek
A csaknem százéves gépekkel üzemelő kártolóműhely működő ipartörténeti
gyűjtemény, ahol a kártolás és a fonálkészítés folyamatát lehet
végigkövetni. A foglalkozásokat az oktatóközpontban tartják, ahol
egyebek mellett helyi alapanyagra építve a nemezelés technikájával
ismertetik meg az érdeklődőket. A termékek elkészítése gömöri
hagyományokra épül, díszítésükhöz helyi motívumokat használnak, helyben,
lehetőleg természetes alapanyagokból, egyedileg, kézi munkával
készítik. Az elkészített termékek közül meg lehet vásárolni a
bio-gyapjúval töltött paplanokat, párnákat, továbbá kötött
gyapjúpulóvereket, sapkákat és egyéb ajándéktárgyakat.
Oktatás a természetben
Az ökofaluba látogatók számára ingyenes előadást tartanak a fenntartható
fejlődés értelmezéséről, és bemutatják a gömörszőlősi „Fenntartható
faluprogram”-ot is. Népszerűek a természetismereti játékok, és sokan
tekintik meg az oktatóközpont környezetbarát technikai berendezéseit,
valamint a biokertet is.
A csoportfoglalkozásokon a népi építészeti hagyományok diavetítéssel,
falusétával egybekötött megismertetése után a látottak alapján
természetes anyagokból modellezik a látogatók a kiválasztott
épületegyüttest. Mézeskalácsot is készíthetnek, és kirándulhatnak a
keleméri Mohosokhoz.
Minden dolognak több haszna van
A program fontos megállapítása, hogy mindennek több haszna és funkciója
lehet. A monokultúrák a hasznot csupán egyféle termékből termelik ki. A
falu határában lévő gyümölcsösben azonban nemcsak a termést lesik. A
gyümölcsön kívül hasznot hoz a széna, a tűzifa, a gyógynövény, a gomba, a
szaporítóanyag – és nem utolsó sorban a gyümölcsös tájképi látványa.
Aligha kirándul valaki egy intenzív gyümölcsösbe, vagy gyönyörködik a
virágzó haszonnövényekben, hiszen ott azok haszontalan elemei a
rendszernek. Itt a ritka, védett virágzó növények is vonzzák a
látogatókat.
Gazdasági és szociális cél
A gazdasági cél a piacos termékek számának, a helyi piacnak a bővítése
és a helyi tőkeképzés. A szociális cél a jövedelemteremtés és az
életszínvonal folyamatos emelése.
A fenti példákból már kirajzolódik a program sajátossága: a különböző
programelemek egyetlen rendszerré épülnek össze. Az integráltság
egyrészt a rendszer szervezeti felépítésében nyilvánul meg. Az Ökológiai
Intézet közhasznú társaságot hozott létre beruházásainak
üzemeltetésére. A kht. mint szervezeti forma biztosíték arra, hogy a
programból származó hasznok a közösségi érdekeket szolgálják, s hogy
ezeket további fejlesztésekre fordítják. Másrészt minden üzemegység egy
kézben van, s ez képes kiegyenlíteni a vertikum egyes elemei közötti
gazdasági különbségeket, amelyek a változó piaci környezetből erednek.
A gömöri példa
A gömörszőlősi program térségi kiszélesítése már az előző években
megkezdődött. Egyrészről elkészült egy öko-turisztikai koncepció,
illetve egy elemzés, amely a fenntartható mezőgazdaság lehetőségeit
vizsgálja. Alsószuha, Gömörszőlős, Imola, Kelemér, Szuhafő közös
fejlesztési programjában további tervek készülnek el használaton kívüli
épületek hasznosítására, valamint a településeket összekötő lovas és
kerékpáros túraútvonalra. A falu lassan kilábal a válságból, és
fejlődésnek indul. Az infrastruktúra fejlődik, munkanélküliség alig van.
|
Gömörszőlős
első okleveles említése 1232-ből való. A település régi neve Poszoba
volt, 1904-től a hajdani szőlőkultúra emlékeként lett Gömörszőlős, s így
egyben az egyetlen község, amely ma is őrzi a történelmi Gömör nevét. A
lakosság hosszú ideig szinte teljes egészében mezőgazdaságból és
állattartásból élt, önellátó gazdálkodást folytatott. A környék ipari
városainak fejlesztése nyomán a fiatal munkaképes lakosság nagy része
elköltözött a településről, ennek következtében a lakosság száma
erőteljesen csökkent. A mezőgazdaság és az állattartás a családoknál
mára már csak kiegészítő jövedelemforrássá vált. Egyre inkább feledésbe
merült a hagyományos életforma, megszűntek a népi mesterségek.
Elzártságánál fogva azonban számos hagyományos lakóháza, gazdasági
épülete maradt fenn, amelyek ma is meghatározói a településképnek. A
műemléki lakóházak közül a Téglatornácos ház 1885-ben, a Füstösház pedig
1830-ban épült.
|
|
Kapcsolattartó:
Kovács László polgármester
Cím: 3728 Gömörszőlős, Kassai út 40.
Tel: 48/435-017
Fax: 48/435-501
Honlap: ozd-putnok.celodin.hu/tgomorszolos.htm
|
Kommentáld!