Növekvő törlesztőrészletek

http://www.ingatlanmagazin.com/9824/25_milliard_dollar_IMF_hitel_a_spekulativ_toke_lehuz_minket/2.html

– A válság óta bűvös szóként tört be a köztudatba: árfolyamkockázat. Hiszen szinte minden banki költségnövekedést ezzel magyaráznak. Hogyan nőhetett nagyságrendekkel a lakáshitelesek havi törlesztőrészlete?

– Az embereket nem avatják be az ok-okozati kapcsolatokba, az elszámolások sem átláthatók. Először nézzük az árelmozdulást, hogy miért kell többet fizetni! Ha a forint árfolyama 10 százalékkal gyengül, akkor az éppen aktuális törlesztőrészletben a tőketartozás és az aktuális kamat is növekszik 10-10 százalékkal. Az árfolyamhatás 10-30 százalékkal is elmozdíthatja a törlesztőrészlet nagyságát. Ha valaki ráadásul éppen nem tud fizetni, akkor jön a késedelmi kamat, és ha ezután törleszt is valamennyit, először leveszik a késedelmi kamatot, meg a különféle díjakra a költségeket, így előfordulhat, hogy már nem marad pénz a tőketörlesztésre, amit kvázi nem fizet, vagyis ismét késedelmi kamatot számolnak fel. A bankok képesek halmozottan ráterhelni az adósra a késedelmi kamatot. Mivel ez a viselkedés az összes bankra jellemző, fel sem tűnik az embereknek. De vannak egyéb díjak is. A bankok éltek és élnek egy-két trükkel. Ilyen trükk például az, hogy az első év során kisebb havi törlesztőrészletet számítanak, ezt a szerződésmódozatot Amerikában találták ki, beetető kamatozásnak hívják. Ha lejár ez a kedvezményes időszak, akkor egyébként is megugrik a törlesztőrészlet. Sokaknál egyszerre jelent meg – a kedvezmény elmúltával – a valódi törlesztőrészlet és az árfolyamnövekedés.

– Kik mozgatják az árfolyamot?

– Öt-hat nagy spekuláns üzleti érdekből mozgatja a forint árfolyamát, hiszen a spekulációval akkor lehet pénzt keresni, ha változás van, amit elő kell idézni. Érdekes módon, amikor bezár Magyarországon a bank, akkor mozdul el igazán az árfolyam. Nem akkor, amikor nálunk munkaidőben pénzpiaci események történnek, hanem mikor New Yorkban és Londonban az időeltolódás miatt még bőven játszanak, nálunk pedig már véget ért a nap. Ebből látszik, hogy távolról rángatják a forint árfolyamát. Erről azonban a szerencsétlen lakáshitelt felvevő nem tehet. Őket kifejezetten megkárosítják.

– Akkor ezek a játékosok megvárták, amíg Magyarországon kitört a deviza alapú hitelláz, és elkezdtek kaszálni?

– Igen, de más okból. Magyarországra ugyanis jelentős spekulatív pénz áramlik be, mert nálunk nagy a kamat, míg mindenhol máshol kicsi a kamat. Átváltják a devizát forintra, és várják, hogy ketyegjen a magas kamat, aztán visszaváltják devizába, és elviszik a nyereséget. Ha azonban közben leértékelődik a forint, akkor hiába gyűjtöttek kamatot, a visszaváltásnál kevesebb eurót kapnak érte, így nem tudnak jelentősebb jövedelmet realizálni. Éppen ezért – mióta rosszul megy a gazdaság, azaz 2006 nyara óta – a kereskedelmi bankokhoz áramlik a spekulációs tőke. Különösen 2008 első félévében áramlott be óriási pénz. 43 milliárd euróról van szó. Ez a sok pénz mind jövedelmet akar, és nem akar árfolyamveszteséget. Ezért a kereskedelmi bankok egy másik műveletet is beiktattak: ügyfeleket szereztek maguknak, akik kifizetik az árfolyamkockázatból adódó veszteségeket. A lakáshitelt felvevőket – ha elmozdul az árfolyam – többletbefizetésre kényszerítik, így a többletbevételből a kereskedelmi bankok fedezni tudják a spekulatív pénzek – szintén árfolyamból adódó – veszteségeit, és a nyereséget ki tudják vinni az országból. Ezt a pénzvilágban ellenüzletnek hívják. A spekuláció tárgya tehát a magyar családok kifosztása. A nemzeti bank vezetése ma kizárólag a spekulációt szolgálja, valójában a nemzetközi pénzpiaci játékosok ügynöke. Ez nem csoda, hiszen a pénzügyi tanácsadó cégek kizárólag a pénzügyi piac érdekében alakítják Magyarországon a törvénykezést, a pénzügyi tudatot és hangulatot, motiválják a politikusokat.

Az interjú második részét a "Az ingatlanadóból fedezik a nemzetközi spekuláns tőke nyereségét" itt olvashatja