Szeretettel köszöntelek a Magyarok Szövetsége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarok Szövetsége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarok Szövetsége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarok Szövetsége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarok Szövetsége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarok Szövetsége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarok Szövetsége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarok Szövetsége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az érvénytelenül szavazók aránya Magyarországon 2002-ben volt a
legmagasabb. Az egyéni választókerületekben leadott szavazatok 0,98
százaléka (55 863), a területi listára leadott szavazatoknak pedig 1,12
százaléka (63 897) volt érvénytelen. Ebbe beleszámítanak persze a
hiányos, vagy hibás kitöltésből származó, akaratlanul érvénytelenített
szavazatok is, ám az is kétségtelen, hogy a kétpártrendszer 2002-ben
bebetonozódni látszott, és ez ellen is tiltakozhattak az érvénytelenül
szavazók.
Inkább az egyik
Az
emberek 2002-ben nem szavaztak kis pártokra, mert egyrészt nem láttak
bennük alternatívát, másrészt a „másik oldal” démonizálása folytán
feltűnő jelenség volt a protest (ellen-)
szavazatok leadása, azaz rengetegen szavaztak mindössze azért az egyik
nagy pártra, hogy ne a másik nyerje meg a választásokat.
A
kétpártrendszerekben egyébként gyakrabban fordul elő, hogy
az
érvénytelen szavazatok tömeges számban fordulnak elő, vagy akár külön
mozgalmak, sőt olykor akár pártok is épülhetnek rájuk. A
Nagy-Britanniában 2009-ben létrehozott NOTA (None Of The Above) párt
tagjai például hangsúlyozták, mindenképp visszaadják mandátumaikat a
választások után, még akkor is, ha esetleg ők hoznák el a legtöbb
szavazatot.
Új pártok alapítását
ösztönözhetné
Tóth Zoltán választási szakértő szerint a
hazai érvénytelenül szavazóknak két típusa különíthető el. Vannak, akik
nem szándékosan és vannak, akik tudatosan szavaznak érvénytelenül.
Utóbbiak esetleg nem találtak kedvükre valót a politikai „menüből”, vagy
a demokrácia elkötelezett hívei, és elmennek szavazni, de nincsen
pártpreferenciájuk.
Előfordul még az érvénytelenül szavazóknak
egy prototípusa, a "gyüjtők", akik egyszerűen hazaviszik a szavazólapot,
és az üres borítékot dobják az urnába. Ezzel kapcsolatban csalás is
elképzelhető, de mivel túlságosan komplikált, ezért a választási
szakértő szerint ritkán alkalmazzák.
Tóth Zoltán lapunknak
jelezte, hogy ugyanakkor az érvénytelen szavazat is beleszámít a
szavazat érvényességébe, hiszen számon tartott, adminisztrált szavazat.
Az eredményesség azonban már nem függ a rosszul leadott szavazatoktól.
A
szakértő szerint Oroszországban jól működött az egyiket sem voks intézménye, és
Magyarországon is reprezentálná azt a társadalmi csoportot, amely
elégedetlen a kínálattal, ezzel pedig új pártok alapítását
ösztönözhetné. Viszont a jelenlegi pártok a pozitív voksolás hívei, és
nem támogatják a nemleges szavazatok alkalmazását.
A kis pártok felszívhatják a kiábrándultakat
Már
a 2006-os választások idején is feltűnt egy-két kezdeményezés az
interneten, amelyek az érvénytelenül szavazással történő tiltakozást
javasolták a szavazópolgároknak, ám ekkor bejutott két kis párt is, ezek
felszívhatták az amúgy esetleg tartózkodó választók szavazatait.
Még
inkább igaz lehet ez 2010-ben, hiszen az MSZP és a Fidesz mellett két
rendszerkritikus párt is kiemelkedő esélyekkel indul. A Jobbik és az
LMP, adott esetben éppen azoknak a szavazóknak a szavazataira
számíthatnak, akik azelőtt végső apátiájukban inkább érvénytelen
szavazatot adtak le. Pont ezek a pártok azok, amelyek választ kívántak
nyújtani a politikai elit betokosodott pártjaiból teljesen kiábrándult,
friss arcokra és friss, vagy új ruhába öltöztetett ideológiákra várók
számára. Más kérdés, hogy sokan az új alternatívákat is elutasítják.
A József Attila-módszer
Több
országban ugyanakkor valóban létezik egyiket
sem („None of the Above”) szavazat. Görögországban (fehér lap), Ukrajnában (mind ellen), Spanyolországban (fehér, üres szavazat),
Franciaországban (fehér szavazat),
Kolumbiában, valamint az Egyesült Államok Nevada államában is létezik
az ellenszavazat intézménye. Az amerikaiak adhatják még hasonló elv
alapján a szavazatukat olyan esélytelen pártok részére, mint a Zöld Párt
vagy a Libertariánus Párt. Oroszországban is létezett „mindenki ellen”
szavazat, de 2006-ban megszüntették.
A tömeges érvénytelen
szavazás egyes országokban mozgalommá alakult, de jelenleg
Magyarországon mindössze a „pöccsel” szavazó blog
szerezhet egyre több szimpatizánst. Szájhagyomány útján terjed még a
József Attila-módszer. Ennek alapján a szavazó a jelöltek mellé odaírja
József Attila nevét, mellette pedig beikszel egy karikát. A technika
terjedésének apropója, hogy idén éppen a költő születésnapjára esik a
választások első fordulója.
fn.hu
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!