A szociális szövetkezetek fogalma viszonylag új keletű a világban.

Magyarországon pedig úgy szólván ismeretlennek számít mindez.

A szövetkezetek gyakorlatilag az elmúlt 100-150 év termékei. Ezek elsősorban a termelés, a fogyasztás és a szolgáltatások terén jöttek létre. Szövetkezetek (beszerző és értékesítő szövetkezetek, hitelszövetkezetek, lakásszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek stb.) ma is komoly súlyt képviselnek egyes országokban.

Kizárólag természetes személyek lehetnek a szociális szövetkezet tagjai

A szociális szövetkezetek a társadalmi kihívásokra adandó válaszok részeként születtek meg, elsősorban a dél-európai és mediterrán országokban.

A szociális szövetkezetek létrehozásának kiindulópontja Európában az emberek szegénységéből és munkanélküliségéből fakadó társadalmi kirekesztettsége volt.

A szövetkezés elindulásának ilyen módon kettős célja van, egyrészt a társadalmi problémák megoldására való törekvés, másrészt a gazdasági tevékenység.

Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, de Dél-Amerikában, sőt Japánban is alakultak szociális szövetkezetek és három fő célcsoportot céloztak meg:

• a munkanélkülieket,
• a fogyatékosokat és
• az időseket és fiatalokat.

Japánban az állami tulajdonban lévő épületek (iskolák, minisztériumok) takarítását bízták tartós munkanélküliekből álló szociális szövetkezetekre. Ezek a szerveződések pár év alatt önfenntartóvá váltak és az állami szektor intézményeinek nyújtott szolgáltatásokon felül további megbízásokat vállaltak.

Olaszországban a szociális szövetkezeteknek kétféle típusa működik:

1. Szociális szolgáltatásokat nyújtó szociális szövetkezetek 

Az egyik ilyen terület az idősek gondozása. A helyi önkormányzatok szociális szövetkezetek létesítésével válaszoltak az elöregedő társadalom problémájára. Ezzel munkahelyeket is teremtettek, főleg a fiatalabb generációk részére. A szövetkezet tagjai otthonukban keresik fel az időseket, bevásárolnak számukra, kitakarítanak, s egyéb kisebb munkát végeznek el. Másik olasz példa az óvodai elhelyezés. Ott is előfordul, hogy nem minden gyermeknek sikerül elhelyezést biztosítani. Ilyenkor összeáll 7-8 anyuka, akinek nagyjából azonos korú gyermeke van, s az egyik vállalja (természetesen adott feltételek megléte mellett), hogy saját otthonában gondoskodik a többi gyermekről is, míg azok szülei dolgoznak (ilyenek a családi napközik is Magyarországon). 

2. A szociálisan hátrányos helyzetű emberek számára munkalehetőséget teremtő, piaci alapon működő szociális szövetkezetek

Néhány példa: fogyatékkal élők és segítőik által üzemeltetett elektromos készülékek gyártására specializálódott szövetkezet, pékség, bőrműves műhely, kávéház. Ezek a szövetkezetek piaci értékesítésből származó árbevételből és adományokból tartják fenn magukat. Az állam legfeljebb megrendelésekkel „támogatja” a szociális szövetkezetek ezen formáját, illetve kedvező hitellehetőségek és adózási feltételek megteremtésével. 

Franciaországban a szociális szövetkezetek elsősorban egészségügyi ellátásra, idősek gondozására, munkahelyek teremtésére koncentrálnak.

A szociális szövetkezet alapításához is 7 személy kell, úgy, mint más szövetkezet esetében, csak - eltérően a többi szövetkezeti formától- itt a tagok kizárólag természetes személyek lehetnek. A szociális szövetkezetnek nem lehet befektető tagja, éppen azért, hogy ne a profitorientált tőkebefektetés, hanem az önszerveződő jelleg domináljon ennél a szervezeti formánál.

Magyarországon a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény és a szociális szövetkezetekről szóló 141/2006. (IV.29.) Kormányrendelet teremtette meg a szociális szövetkezet, mint szervezeti forma létjogosultságát. A jogszabályok életre hívásának célja, hogy a társadalom tagjait ösztönözze, váljanak aktív szereplőivé a szociális gazdaságnak, olyan speciális szervezeti forma – szociális szövetkezet –  létrehozásával, amely magában hordozza a szociális gazdaság jellemző alapértékeit és olyan igények, szükségletek kielégítésére törekszik, amelyekre a gazdasági szektor más területei nem alkalmasak.

Az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szociális szövetkezetek a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a vidékfejlesztési, az agrár-, a környezetvédelmi politikai keretei között felmerülő problémák megoldásának, illetve kiegyensúlyozásának egyik eszközét jelenthetik. 

A szociális szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesülnek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi, oktatási és kulturális céljaikat együttműködésben, demokratikusan irányított vállalkozásuk útján valósítsák meg. A szociális szövetkezet a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A szövetkezeti tag a feladat egészét vállaló szövetkezet aktív részvevője; egyenlő joggal az egy tag – egy szavazat elvének megfelelően – vesz részt a szövetkezete működését meghatározó döntésekben, a végrehajtás ellenőrzésében, vezetői megválasztásában. A szociális szövetkezetek autonóm testületek, vezető tisztségeit tagjaik töltik be.

A szociális szövetkezet tevékenységében meghatározó jellegű a társadalom leszakadó rétegei helyzetének javítására való törekvés.

Céljai között szerepel, hogy

- a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételeket teremt, és közösségi alapjából elősegíti tagjai szociális helyzetének javítását, vagy

-   iskolaszövetkezetként működik. 

A szociális szövetkezetnek az a törekvése, hogy a társadalom perifériájára szorult személyeket segítse, nem jelenti azt, hogy csak álláskereső vagy egyéb más módon hátrányos helyzetben lévő tagjai lehetnek. Fontos kiemelni azt is, hogy a szociális szövetkezet elnevezésében szereplő „szociális” jelző, nem a szervezet tevékenységi körére utal. Nem (csak) szociális szolgáltatások nyújtására jöhet létre szociális szövetkezet. 

A szociális szövetkezet tagjai ugyanúgy részjegyet jegyeznek, mint más szövetkezetek. A részjegy összegét az alapító tagok az alapszabályban maguk határozzák meg. A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít, kivéve a közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezeteket, mert ezek a szociális szövetkezetek eredményüket csak a közhasznú céljaik megvalósítására fordíthatják.

gazdasagiradio.hu