A konferencia célja az volt- ahogy azt a szervezők a meghívóban feltüntették - hogy egymásnak és a nyilvánosságnak bemutasson olyan közösségi kezdeményezéseket, melyek saját értékeikre támaszkodva igyekeznek választ találni a helyi gazdasági, környezeti, társadalmi problémákra.

A konferencia lehetőséget teremtett a hasonló elven működő kezdeményezések beazonosítására és hálózataik erősítésére alternatív gazdasági és életmód minták, közösségi kísérleteik bemutatásával, ötletadással, a kapcsolatépítés lehetőségének biztosításával.

Mindkét nap jelen volt több országos média is a rendezvényen.

Bár jómagam csak a második nap eseményeiben vettem részt, beszámolómban felsorolom a résztvevőket, településeiket és a tevékenységi területet, programot, amit képviselnek. Azért teszem mindezt, mert meglehet, hogy az ott élő Magyarok Szövetsége tagoknak is sok hasznos példával szolgálhatnak.

Az országos ötletgyűjtő és egyeztető tanácskozás időpontja 2010. május 17-18. volt Budapesten. Szervezői és házigazdái a Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa és az ELTE Közös Örökségünk Kutatóműhely voltak.

A térítésmentes ellátással megszervezett két napos tanácskozáson és műhelymunkán az ország minden részéből képviseltették magukat gazdatársulatok, őket segítő, velük foglalkozó civil szervezetek és önkormányzatok, tudományos társaságok és egyetemek.

Az előtérben civil szervezetek mutatkoztak termékeikkel és

szolgáltatásaikkal.

Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa megnyitó beszédében a helyi gazdaság fejlesztésében rejlő esélyekről és az előtte álló korlátokról volt szó.

Ezt követte Lányi András (ELTE, Élőlánc) előadása A vidékgazdaság szükségességéről és lehetetlenségéről Magyarországon

Takács-Sánta András (ELTE, Védegylet) beszámolóján keresztül alternatív életmód-kísérletekről – helyi kisközösségek és környezetkímélő viselkedésekkről értesültünk.

Szabadkai Andrea (Szövetség az Élő Tiszáért) és Fehér Zoltán (Szövetség az Élő Tiszáért) – Korzenszky Anna (Védegylet) gyakorlati ténymegállapításokat ismertettek a kistermelők előtt álló jogi akadályok és ezek lebontása témájában.

Kovács István (Oszkói Hegypásztor Kör) bemutatta a présház felújítástól a helyi termék klaszterig címmel azt a közösségi munkát, melyet a a Vasi Hegyháton végeznek.

Kajner Péter (Jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája) – és Huszti Levente (NFÜ LHH Fejlesztési Programigazgatóság; Új Reformkor) felvázolták egy közösségi gazdasági hálózat lehetséges körvonalait

Délután Kelemen Béla, Tarpa polgármestere moderálásával panelbeszélgetés folyt közösségi vállalkozásokról, melyen főként kistelepülések polgármesterei és egy helyi termékfeldolgozó üzem vezetői vettek részt:

- Sztolyka Zoltán, Rozsály polgármestere (helyipiac.hu - Rozsály, az önellátó falu)

- Lakatos József, Tiszaadony polgármestere (Szociális földprogram keretében létrehozott kecskefarm és tejfeldolgozó Tiszaadonyban)

- Lantos Tamás, Markóc polgármestere (Ormánság Alapítvány - Közmunkaprogram és gyümölcsészet a fenntartható helyi gazdaság szolgálatában)

- Fekete Ágnes – Barta Tamás Perőcsényből (Mobil gyümölcsfeldolgozó kisüzem a helyi alapanyag feldolgozására)

Választható volt ehelyett délutáni programnak a Hagyomány és közösség nevű panelbeszélgetés, melynek moderátora Takács-Sánta András volt az ELTE és Védegylet képviseletében a résztvevők pedig a következők voltak:

-  Labanc Györgyi – Czumpf Attila (Természetes Életmód Alapítvány): Élőfalvak: hogyan tovább?

- Kovács Gyula Pórszombatról ( Őshonos gyümölcsfa program)

- Horváth Ákos Szatmár-Beregi Szilvaút  (Szilvaút: kultúra- és gazdaságszervező erő)

- Zaja Péter a Visnyeszéplaki Faluvédő Egyesülettől ( A Magyar Élőfalu Hálózat)

A második nap kapcsolódtam be a gazdasági hálózatépítés című panelbeszélgetésre, melynek moderátora és egyben az egész rendezvény felelőse Kajner Péter volt a Jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodájából. A résztvevők:

- Barát József (Szövetség az Élő Tiszáért) Az Élő Tisza védjegy

- Buday Gyula (MAGOSZ) Szociális Bolthálózat

- Udvardy Zsolt (Magyarok Szövetsége) Magyarok vásárai

- Kovács János (Kincsem Hungária Szövetkezet)

Szövetségünket Udvardy Zsolt képviselte, aki először pár mondatban beszélt az MSZ történetéről, céljairól: elmondta, hogy tavaly megtöretént a megyék és települések megszervezése és hogy immár 400 helyszínen rendeznek Magyarok vásárát országszerte.

Ezek a heti, havi rendszerességgel megrendezett vásárok - amellett, hogy a helyi termelők terményeit juttatják közvetlenül a vásárlókhoz - igen gazdag és értékes kultúrális élményt is nyújtanak egyben az ott megforduló nagyérdeműnek, méltó(bb) alternatívát nyújtva a hétvégi családi plázázásnak, szombati konténeráruházi nagybevásárlásnak.

Bíztatta a vidéki termelőket, hogy jelenjenek meg a Budapesten szervezett Magyarok vásárain is, ahol a legnagyobb kereslet igérkezik a termékeikre.

Kérdések merültek fel, hogyan lehet a vásárokra nem járó, bezárkózott vagy épp plázázó budapestieket az igényes és friss termelői árukra szoktatni.

Felvettük a kapcsolatot az Élő Tisza és más gazdaszervezetekkel ennek lehetséges közös lősegítésére.

Udvardy Zsoltnak az előadása után, a kérdésekre válaszolva - sürgős telefonhívásra - árvízvédelmi ügyben el kellett távoznia, hogy közvetlen segítséget nyújthasson a helyszínen.

A kistermelők, biogazdaságok a szomszéd teremben gyűltek össze.
Moderátoruk Szabadkai Andrea volt a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesülettől.

Résztvevői:

- Nagy Zsuzsa (Zsámbék)
- Zajcz Tibor (Őrség)
- Várady György (Tarpa) A Tarpa Manufaktúra
- Győri Kálmán (Ároktő) Biodízelüzem létesítésének kálváriája

Az ebéd utáni plenáris ülésen a tegnapi és a mai 2-2 panel moderátorai összefoglalták a szekciókon átbeszélt főbb témákat, megállapításokat és eredményeket.  Ezeket összegezve körvonalaztuk a további közös munka alapjait és irányait.

A két nap végén egy közös ajánlást is megfogalmaztunk, melyben az élhető falusi életforma, szivességi munka és a közösségi gazdasági hálózatok kialakulásának, működésének feltételeit szövegeztük meg a döntéshozók felé.