Szeretettel köszöntelek a Magyarok Szövetsége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarok Szövetsége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarok Szövetsége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarok Szövetsége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarok Szövetsége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarok Szövetsége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarok Szövetsége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarok Szövetsége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Számos törvénymódosító javaslat utal arra, hogy egyes parlamenti képviselők saját választóik érdekeivel szemben előnyben részesítik valamely szűk üzleti kör szempontjait. Okkal merül fel a gyanú, hogy egy lobbi hatékonyan dolgozta meg az érintett honatyákat. A nyílt lobbizással persze semmi baj, de a zárt ajtók mögötti, átláthatatlan érdekeket szolgáló alkuk annál aggályosabbak.
Itt egy tanulságos eset, tanulj a fuvarozók kárán:
Megegyezett a kormánnyal a fuvaros lobbi 2008 végén arról, hogy a dolgozóik után fizetett szakképzési hozzájárulás összegét teljes egészében a kötelező továbbképzésekre fordíthatják. Szűcs Erika szociális miniszter erre vonatkozó javaslatát mégis elvetette az Országgyűlés.
„A szállítmányozók nem vették észre, hogy nem elég a kormánnyal leülniük. A pártoknál, és különösen a Fidesznél is kellett volna lobbizniuk” – szűrte le a történet tanulságait egy parlamenti bennfentes a Figyelőnek.
Ez a kimenetel a ritkább. A gazdasági és a regionális lobbik a legtöbbször megtalálják az utat a megfelelő képviselőkhöz, és adott esetben a Fidesz és az MSZP képviselőit egyaránt sikerrel győzik meg. Önmagában ezzel nincs is semmi baj, hiszen az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában vagy éppen Brüsszelben is teljesen bevett és legális, jól nyomon követhető tevékenység a lobbizás. Csakhogy a hivatalos adatok szerint ilyen alig létezik Magyarországon. A kijárásos érdekérvényesítésnek ugyanis pontosan körülhatárolt keretei vannak 2006 óta: akkor fogadták el a röviden lobbitörvénynek nevezett szabályozást. Ez alapján tartja nyilván a hivatalos lobbistákat és lobbiszervezeteket a Központi Igazságügyi Hivatal (KIH), illetve gyűjti be a negyedévente elkészített lobbijelentéseket. Ezekből válhatna egyértelművé, hogy ki, milyen ügyben, milyen döntéshozónál lobbizott.
Fotó: MTI
ÁTLÁTHATATLANUL. A cél világos: a törvényhozók így gondolták megakadályozni, hogy az erős érdekérvényesítők átláthatatlan módszerekkel alakíthassák a saját hasznukra az Országgyűlés döntéseit.
A lobbizás, ha transzparens, erősítheti a demokráciát, mert elősegíti a különböző érdekek megjelenését a törvényhozásban.
Ám ha zárt ajtók mögött, átláthatatlanul
zajlik, akkor csak a tűzhöz közel lévőknek kedvez. A
transzparenciát
erősítő törvényhozói szándék pedig nem érvényesül.
Kevéssé
valószínű ugyanis, hogy 2009 második félévében mindössze 18 „érdemi
lobbitevékenység” zajlott, ahogyan azt a KIH statisztikái mutatják.
„Hülye, aki bejelenti, hogy mit csinált” – kommentálta az adatot és a
hazai helyzetet a Figyelőnek egy, a lobbitörvény szabályai szerint
hivatalos, tehát regisztrált lobbista. Ebből a megközelítésből az
ország
„legbénább” lobbistája Országbíró Zoltán, aki parlamenti lobbizásáról
2009-ben a legtöbb jelentést adta le.
Figyelő civilek
Értünkvannak.hu
Kifejezetten a
parlamenti
képviselők tevékenységének figyelésére létrejött civil honlap, amely
leginkább a hivatalos országgyűlési portál felhasználóbarát tálalását
nyújtja. Az oldal most csak félgőzzel üzemel, de a választásokat
követően az új képviselők adatait is fel kívánják tölteni. A
kezdeményezés mögött a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-európai
Térség Fejlesztéséért nevű szervezet áll.
K-monitor.hu
Adatbázis
a médiában megjelenő korrupciós ügyekről, amelyeket témák és nevek
szerint is csoportosítanak. Három éve indította pár lelkes és fiatal
civil, akik közül Léderer Sándor egy kisebb csapattal a mai napig az
oldal szerkesztésével foglalkozik.
Mitígérnek.hu
Nem a
képviselői, politikusi munka figyelése a céljuk, de egy érdekes civil
kezdeményezés a kampányígéretek gyűjtésére és elemzésére. Fiatal
közgazdászok, újságírók indították.
Tény, hogy csak a Figyelővel háttérbeszélgetéseket vállaló lobbisták, képviselők és lobbizásra megbízást adó cégvezetők is több találkozóról számoltak be, mint amennyit a KIH számon tart. Azt, hogy a lobbizás nem is kis méretekben folyik, jól mutatják a lapunk által kiválogatott ügyek, amelyekhez hasonlóakat bőségesen találhat az, aki módszeresen végigböngészi az elmúlt évek képviselői módosító indítványait. Közös jellemzőjük, hogy az elfogadott jogszabályok nyomán helyi vagy üzleti részérdekek kerekedtek felül a közérdekkel szemben.
Érdekes volt például Mikola Istvánnak, a Fidesz egyik meghatározó egészségügyi szakpolitikusának az esete, aki kiállt egy kórház privatizációja mellett, miközben pártja vehemensen ellenezte magát az elvet is. Itt egyértelműen tettenérhető a közérdekkel szemben csoportérdek mentén történő burkolt lobbitevékenység.
A budapesti, végül nem megvalósult „ellentőzsde” szervezésének idején pedig az Országgyűlés olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé tette volna a részvények könnyű átvezetését az egyik tőzsdéről a másikra, egyértelműen a Mol és a OTP által szervezett ellentőzsde-lobbi érdekeit szolgálva (Becsempészett előrelépés – Figyelő, 2009./1. szám).
„Nagykoalíció” alakult ki elsőre a Sláger és Danubius kereskedelmi
rádiók frekvenciaengedélyének meghosszabbítását illetően is. A parlament
még 2008. december 8-án, 363 igen szavazattal fogadta el Kiss Péter
akkori kancelláriaminiszter médiatörvényt módosító javaslatát, amely
szerint a két adó automatikus hosszabbítást kapott volna. Végül az
indítvány Sólyom László ellenállásán megbukott, és később az Országos
Rádió és Televízió Testület pályázatán már két, a Fideszhez és az
MSZP-hez még közelebb álló adó - a Klassz és a Neo - nyert. Ebből azután
nemzetközi
visszhangot is kiváltó botrány kerekedett.
PROFIK, POLITIKUSOK, ÜGYVÉDEK.
A képviselők, kormányzati tisztviselők és közalkalmazottak megkeresésének több módja lehetséges. Léteznek hivatalos és profi lobbicégek, amelyek vállalják, hogy összekötik ügyfeleiket a döntéshozókkal, és a megfelelő formába csomagolják a mondanivalójukat.
Négy ismertebb cég – a GPS Capital, az Mmd, a Tamara Hagen és a Lobbycomm – 2008 elején egy szakmai szervezetet is létrehozott Public Affairs Tanácsadók Szövetsége (PAFSZ) néven, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy átláthatóbbá tegyék a piac működését.
Hozzájuk jellemzően nemzetközi, illetve olyan hazai cégek
fordulnak, amelyeknek más eszköz nincs a kezében. A hazai
nagyvállalatok
egy része saját lobbistát – „kormányzati kapcsolatokért felelős
vezetőt” – is alkalmaz. A Mol esetében Miklós László a vállalati
kapcsolatokért felelős igazgatónak nevezett pozícióban például egykor
MSZP-s parlamenti képviselő volt.
A következő szint a volt
politikusok, vagy jó politikai kapcsolatokkal rendelkező ügyvédi irodák
köre. (Az egyik legismertebb eset Medgyessy Péter volt
miniszterelnöké, ő a nyilvánosságra került ügyben önkormányzati
szinten
lobbizott a Gresham palota privatizációja során.)
Budapest, Gresham Palota a Lánchíddal szemben - Medgyessy Péter segített magán kézbe átjátszani
Ez a lobbista kör a legnagyobb, mégis az ő tevékenységük a legkevésbé ismert, pedig a legkárosabb a társadalomra, gazdaságra és a költségvetésre nézve.
Rajtuk kívül persze egy-egy cég menedzsmentje is
igyekszik kihasználni minden személyes kapcsolatot (osztálytárs,
teniszpartner, rokon), amely információszerzésre vagy találkozók
összehozására alkalmas lehet.
A botrányossá vált tavalyi
kereskedelmi rádiós pályázaton részt vevő egyik cég vezetőjének
elmondása szerint két nem hivatalos lobbistával dolgoztak, és a
személyes kapcsolataikat mozgatták meg. Partnereik nemcsak a
megfelelő
telefonszámokat szállították számukra; ennél fontosabb volt, hogy
segítettek üzeneteiket a politikusok számára érthető és meggyőző
formába
önteni, hangsúlyozva az iparág adóbefizetéseit, és hogy milyen erős a
hallgatók (választók) érzelmi kötődése az adókhoz.
A rádiótender lobbiháttere
A lobbinyertes Neo
mögött álló, tőzsdén jegyzett Econet 2009 első félévben 432 millió
forint
adózás előtti veszteséget halmozott fel, árbevétele a múlt év első
feléhez képest 250 millió forinttal, 860 millióra csökkent. Kádár Tamás,
a Neo pályázatát beadó FM1 Zrt. vezetője már korábban is jelezte, hogy
ha nyernek, pénzügyi befektetővel fognak megállapodni. A
korábbi tárgyalásokról csak annyi szivárgott ki, hogy szó volt a Wallis
bevonásáról, de a csoport végül nem állt kötélnek. Ettől függetlenül
ünnepli magát az új adó.
VISSZAUTASÍTOTT
AJÁNLAT. Mindeközben
továbbra sem csitulnak a kedélyek a rádiós tender körülményeit illetően.
Még a pályázati időszak közepén két parlamenti képviselővel tárgyalt,
megközelítőleg harminc percig Barbara Brill, a Slágert tulajdonló
amerikai Emmis Communications Budapesten dolgozó alelnöke. „Egyértelműen
kiderült számomra, hogy valamilyen egyezséget ajánlanak fel, amelynek
keretében a rádiós tulajdon egy részéről is le kellett volna mondanom” –
számolt be a Figyelőnek, miután hasonló nyilatkozata jelent meg a
Financial Times (FT) brit gazdasági napilapban. „Nem volt ritka, hogy
politikusokkal találkozzunk, ez a lobbi természetes része, de ebben az
esetben olyan ajánlatot adtak, hogy gyorsan véget vetettem a
megbeszélésnek” – állította az amerikai vezető. Az FT mellett a The Wall
Street Journal amerikai gazdasági napilap és a The Economist brit
gazdasági hetilap is foglalkozott azzal, hogy Magyarországon nem tiszta
versenyben, hanem politikai szempontok alapján döntöttek a rádiós
frekvenciákról.
***
A lobbicégek a kisebb szereplőknek
abban is sokat segíthetnek, hogy bejussanak a döntéshozókhoz. Persze
nem mindig a lobbizni vágyó szervezet keresi a lobbistát. „A
pályázat
ideje alatt számtalan telefonhívást kaptam olyan önjelölt
bennfentesektől, akik felajánlották a segítségüket” – teszi hozzá
informátorunk.
A lobbisták szürke zónájához tartozó
„kavarógépekkel”, vagy mások szerint inkább „táskás emberekkel”
könnyen
össze lehet futni parlamenti ülésszakok idején, az ülésterem két
oldalán
lévő dohányzófolyosókon, ahol hozzák-viszik az információkat.
Erről számolt be legalábbis egy immár nem aktív lobbista, aki korábban az egyik energetikai óriáscégnek dolgozott Magyarországon, és éppen egy ilyen „folyosói kijárót” kellett távol tartania ügyfelétől.
Azt sem kell azonban feltételeznünk, hogy a politikusok meggyőzése többségében füstös parlamenti folyosókon történik. A találkozók jelentős része előre egyeztetve, gyakran a képviselői irodaházban zajlik, hasonlóan bármilyen, szokásos üzleti tárgyaláshoz.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Vidéket járva, vonaton, autóbuszon, asztalosműhelyben, tanári szobában, kint a mezőn több értelmes szót, higgadt elemzést hall az ember, mint hónapokig a parlamentben
Must, szőlőlé, gyümölcslé, zöldség-gyümölcs, szörp, bor rendelés