Egy alkalommal egy KDNP-s képviselő felszólalt a parlamentben. Ennyit mondott: Tisztelt Ház! Tisztelt képviselőtársaim! Hogy ez alkotmány lenne? Szégyellem magam, minden képviselőtársam nevében ..

Nehéz abban az országban alkotmányellenességről beszélni, ahol /de jure/ a lakosság soha nem szavazta meg az alkotmányt, ami húsz éve ideiglenes. Húsz éve ígérték /ott van az első oldalon/, hogy az országgyűlés feladata, hogy az alkotmányt megalkossa. Akkor még bent voltak az oroszok, ezért óvatoskodásból csak "ideiglenes alkotmányra" tellett. Vagy még mindig itt vannak?

Tetszik, nem tetszik, a mai alkotmány jogalapja az 1947-es elcsalt, "kékcédulás" választások után összeállított országgyűlés. Az általuk megszavazott 20-as alaptörvények valójában az 1936-os sztálini alkotmány adaptálását jelentette. 1989-ben ezt vették át nagyra becsült „rendszerváltóink”. Sokszor módosították, de jogalapnak tekintették.

Így közjogilag az ország nem jogutódja az 1000 éves Magyarországnak.

A rendszerváltozás során azt ígérték, hogy rendes alkotmány ’93-’94 körül lesz, s akkor azt népszavazással fogják megerősíteni. Erről törvény is született. Alkotmány nincs, népszavazás nem volt, a kötelező népszavazásról szóló törvényt 98-ban hatálytalanították.

Míg pl. az írek népszavazással döntöttek egy új alkotmányról /lisszaboni szerződés/, nálunk erről sem volt népszavazás. Svájcban az áfáról, vagy a muzulmán mecsetek építéséről is népszavazást rendeznek.

Mitől több egy átlag ír egy magyar polgárnál? Még a saját nyelvét sem beszéli és gőze sincs arról, hogy hol van Magyarország! A globalizmus neki is kiette az agysejtjeit. Mi miatt alkalmas vélemény-nyilvánításra az ír, a magyar miért nem?

Láttátok a Seres Mária féle népszavazási kezdeményezésnél is...Kiröhögtek bennünket.

Talán azért, mert míg a lengyeleknél tömegek csináltak pártokat, addig itt néhány jól szituált Moszkvában, Oxfordban kitanított fiú elhitette velünk, hogy ők a megoldás.

Ebben az országban nem zajlottak le demokratikus folyamatok. Knopp Mária tanulmánya szerint ezért is az afrikai diktatúrákhoz hasonló a lakosság bizalma az állami adminisztrációhoz.

Balázs

A wikipédián ez a rövid bekezdés vonatkozik a jelenleg is érvényes alkotmányra:

Magyarország első írott alkotmányát az 1949. évi XX. törvénnyel fogadta el az Országgyűlés 1949. augusztus 18-án és augusztus 20-án lépett hatályba. Ez az alaptörvény az 1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült.

Az alkotmány Magyarország államformáját népköztársaságként határozta meg. Az ország politikai, társadalmi és gazdasági rendszerét érintő legfontosabb szabályai szerint a Magyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama,

ahol a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, a

gazdasági életet pedig népgazdasági terv alapján irányítják.

A népköztársasági alkotmány az alapvető jogok széles körét biztosította a dolgozók számára.

Fontos volt az államhatalom egységének elvét rögzítő rendelkezés: az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogot, az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott Elnöki Tanács látja el, mely az alkotmánymódosítás kivételével az Országgyűlés jogkörét is gyakorolhatja. Az államigazgatás legfőbb szerve az Országgyűlésnek felelős Minisztertanács. Az alaptörvény kimondta a bírák függetlenségét és jelentősen kiterjesztette a korábban csak közvádlói feladatokat ellátó centralizált felépítésű ügyészi szervezet feladatait és hatáskörét.

Az alkotmány által az egységes államhatalom helyi szerveiként létrehozni rendelt, az önkormányzatok helyébe lépő tanácsok kiépítése 1950. folyamán, mintegy egy év alatt történt meg.