A magyar mezőgazdasági termelés nehézségeii, az alacsony ár, a leminősített termékek , az igen magas műtrágya és növényvédő szerek árai ,a magas művelési díjak, az alacsony átvételi árak stb mindenki számára ismeretesek. Jelenleg a sima 33-34%-os műtrágya árak az egekben vannak 9500-10500 Ft/g között, ami az 1994-es árakhoz viszonyítva 10x magasabb. Melyik az a szántóföldi termény ár ,mely 15 év alatt 10x magasabb lett? Nincs ilyen termény és valószínűleg nem is lesz!!

Ebben az igen nehéz helyzetben van azonban a termelőknek egy kis lehetősége ,hogy a nehéz feltételek ellenére –az időjárási tényezőről nem is besszélve-egy kis odafigyeléssel ,a termények leadásánál fokozottan figyeljen oda a minőségi paraméterekre.

Elsősorban arról a növényekről szeretnék irni-búza ,rozs, triticale ,árpa ,zab, kukorica,napraforgó-melyet Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termelnek.

A jó terméseredmények ellenére –pl a 2008-as év –mindig probléma van a termények átvételénél a minőséggel,különösen a víztartalmi értékekkel és a szemetesség, olajtartalom értékével.

A gyakorlat szerint a szemetesség és víztartalmi értékeket gyorsmérő műszerekkel határozzák meg.Ezen mérések csak tájékoztatásul fogadhatók el , mert a reális értékektől ezek messze járnak.

Víztartalom mérésnél 2-4%-al magasabb értékeket szoktak mérni a műszerekkel ,1-2%-al többet a szemetességnél.

Mindenki utána tud számolni ,hogy ez neki –amennyiben elfogadja ezeket az értékeket- milyen plusz kiadást jelent ill veszteséget.

Gazdálkodó társaim! Meg kell szervezni azt a családon belül ,hogy az átvevő helyeken a család egy tagja folyamatosan ott legyen addig, míg a teljes terménymennyiséget át nem veszik.

A magyar előírások szerint minden átvevő helyen lennie kell szárító szekrénynek, ahol 1.5-2.0 órás szárítás után kell megállapítani a bevitt termény víztartalmát. Ezek az eredmények sokkal pontosabb értéket adnak, mint a gyorsmérővel történő mérések./amennyiben hitelesített a mérőeszköz/

Ezen telepi méréseken túlmenően joga van a termelőnek kontroll mintát kérni az átvevőtől amelyet a Nemzeti Akkreditáló Testület által kijelölt un Akkreditált Vizsgáló Laboratóriumok –ban be lehet vizsgáltatni, saját költségen. Ilyen laborok működnek általában az Agráregyetemeken ,vagy az ország néhány pontján az SGS Hungary Kft.

Tájékoztatásul szeretném megadni azokat a szabványokat ,melyekből

pontosan megtudható a mintavétel módja ,a minta mennyisége, mintavétel eszközei, a kontroll minta csomagolási módja, minta megjelölése, mintavétel jegyzőkönyve stb ,melyek ismerete elengedhetetlenül fontos a termelők részére

Élelmezési, Takarmányozási,Ipari Magvak És Hántolt Termények Vizsgálata: MSZ 6367/1-83

Olajmagvak mintavétele: MSZ ISO 542-1992

Napraforgómag növényolajipari célra: MSZ 6368-1998

Mindezeket azért szeretném közre adni ,hogy most március végétől májusig kerülnek megkötésre a szerződések a termelők és átvevők között, így van elegendő idő arra ,hogy mindenki beszerezze és áttanulmányozza ezen szabványokat.

A szabványok ismeretében kell az átvevőkkel megkötni a szerződéseket, ezáltal biztosítva a korrekt méréseket az átvételek során.

Ezáltal biztosítható lesz , hogy azt a költséget fizesse ki a termelő az átvevőhelynek, ami a megbízhatóbb mérések alapján jár.

Kis odafigyeléssel és a szabványok áttanulmányozásával mindenki részére becsületesebbé ,reálisabbá válik a termények átvétele, a szolgáltatási díjak kifizetése.

Jogvita esetére pedig ajánlatos lenne a szerződésben a Magyar Agrárkamara mellett működő Állandó Választott bíróság eljárását kikötni. Gyorsabb és költségkímélőbb ,mint a „rendes” bíróság és a szakmai hozzáértés is adott.

Hatházy Ákos

mezőgazdasági őstermelő Debrecen