Bármilyen furcsán hangzik is, Földünk „vékony, laza, termékeny takarója” tart el bennünket. Az emberi lét alapja, feltétele a termőtalaj. A talajon élő növényzet biztosítja az élethez szükséges oxigént. Az oxigén teszi lehetővé a magasabbrendű élőlények, köztük az emberiség létét, a talajtól függő növényi és állati élet biztosítja az ember táplálékát. Az emberiség léte alapjában véve tehát a földkéreg legfelső néhány deciméter vékony rétegétől függ. Védelme egyben az emberiség védelme.  

A MEZŐGAZDASÁG MINT – ÖKOSZISZTÉMA

A természetben egy adott helyen lévő élőlények kölcsönös függő kapcsolatban állnak egymással és környezetükkel. Ezt az állandó körforgást nevezzük ökoszisztémának.

Az organikus mezőgazdaság, amennyire csak lehet, igyekszik tudatosan utánozni az ökoszisztéma működését.

Ha odafigyelünk a természetre, arra tanít bennünket, hogy a földi élet alapja a biológiai körforgás / ökoszisztéma /, amelynek minden alkotó eleme hasznos és pótolhatatlan szerepet tölt be.

A korábbi helytelen szemléletek, és a nem megfelelően végzett talajgazdálkodás - miatt a komposzthalmok eltűntek a földek mellől. A trágyakezelés, a komposztálás sokfelé ismeretlen fogalommá, fölösleges tevékenységgé minősült. Az I. Világháború után „műtrágyákkal” gondolták pótolni a talajveszteségeket.

Sajnos sokat ártott az is a termőföldnek, amikor a gazdálkodásról a termesztésre tértek át.

A fő problémát és kiváltó okot az emberi környezet általános elsavanyodásának növekedésében és ennek további káros hatásában kell keresnünk.

A káros elsavanyodás 2 fő területen következet be:

• a talajsavanyodásban (környezetszennyezés, műtrágyázás, savas esők, meszezés-elmaradás stb. miatt),

• az emberi táplálkozásban (pl: túlzott fehérje-, üdítőital-, alkohol-, dohány-fogyasztás, szintetikus tartósítószerek alkalmazása miatt)
  

A környezet, a talaj általános elsavanyodása közvetetten

• az élővilág ásványanyag - (sav-bázis, amion-kation) egyensúlyának felborulásához, vagyis a P-foszfor-, S-kén-, Cl-klór- és N-nitrogén-dioxid-túlsúlyhoz, így

• a súlyos kation-hiányos (Ca-kalcium, Mg-magnézium) táplálkozás kialakulásához, végső soron

• az emberi életvitel leromlásához vezet.

Az elsavanyodás közvetlen hatásai

• elsősorban egyik legnagyobb kincsünk, a talaj minőségének és táplálóhatásának leromlásában (mintegy 4 millió hektáron, 5,5 pH-érték alatt!),

• a növényi termeszthetőség és táplálóanyag-tartalom lecsökkenésében, valamint

• az agrárgazdálkodás csökkenő jövedelmezőségében és

a vidéki életvitel gyengülésében nyilvánulnak meg.

KOMPOSZTÁLÁS

A komposztkészítés majdnem egyidős a talajműveléssel. Már a rómaiak és a görögök is ismerték és alkalmazták.

A komposzt szót a „compositus” latin eredetű szóból származtatják, ami azt jelenti, hogy „összetett”, ugyanis minél összetettebb a kiindulási anyag, tápanyagokban annál gazdagabb a komposzt minősége.

A komposztálás egyszerűen megvalósítható és nem más, mint a keletkező biológiailag lebomló szerves hulladékban megtestesülő tápanyagok visszajuttatása a természetben zajló körfolyamatba.

A komposztálás mikéntjéről, módjáról az utóbbi időben – különböző kiadványokban, fórumokon – egyre többet lehet olvasni, hallani; kezdik újra felismerni ökológiai jelentőségét, hasznos voltát.

 Nem szükséges komoly beruházás a kompoztáláshoz

Ha jól meggondoljuk a komposztálásnak több jelentősége is van:

• segít a talaj természetes anyagának visszapótlásában, a talajszerkezet javításában,

• elősegíti az egészségesebb, tápdúsabb termények termesztését,

• megfelel az ideális hulladékgazdálkodási rendszer elveinek,

• csökkenti a keletkezett hulladék mennyiségét, - és nem utolsó sorban

• hozzájárul a környezettudatosabb szemléletmód formálásához is.

A komposzt felhasználásának talajtani jelentősége:

• A korábban szinte egyeduralkodó műtrágyázás által leromlott talajok szervesanyag tartalmának visszapótlás, az egészséges talajállapot helyreállítása. A műtrágyázásnál mindaz a tápanyag, amelyet a növények gyökerei nem tudtak rövid idő alatt felvenni, a lehulló csapadékkal bemosódott a talaj mélyebb rétegeibe is, szennyezve ezáltal talajvizeinket. A komposztálás előnye, hogy az ott keletkező humuszanyagokban a tápanyagok kötött formában vannak, melyeket a növények folyamatosan tudnak felvenni.

• Javul a talajok szerkezete, ami segíti annak levegőzését.

• Sötét színe elősegíti a talajok gyorsabb felmelegedését.

• A komposzt jelentős vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása.

• Nő a talajok biológiai aktivitása.

• Fokozódik a növények ellenálló képessége a kórokozókkal, kártevőkkel szemben.

• A nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek a növények által felvehetővé válnak.

• A talajban esetleg előforduló méreganyagokat felületén megköti, abszorbeálja.

A HULLADÉK NEM SZEMÉT

Az elmúlt időszak fogyasztója számára mindaz, ami azonnal vagy közvetlenül nem volt felhasználható, szemétgyűjtőbe való, felesleges anyagnak, szemétnek minősült.

Hazánkban egy átlagos állampolgár évente hozzávetőleg 300 kg hulladékot „termel”. Ennek a hulladéknak jelentős hányada, kb. 30%-a olyan biológiailag lebomló szerves anyag, amely komposztálható. Tehát a hulladék nem mind szemét.

A komposztálás aktualitása, hogy a 2001. január 1-én hatályba lépett „Hulladékgazdálkodási Törvény” előírja, hogy a jelenlegi hulladéklerakóba kerülő biológiailag lebomló szerves anyag tartalmat:

1. 2004 július 1 napjáig 75%-ra

2. 2007 július 1 napjáig 50%-ra

3. 2014 július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni.

Az Európai Unió fontos ajánlása a tagországok számára, hogy a települési szilárd hulladékban maradó biológiailag lebomló szerves anyag aránya ne legyen több 5%-nál.

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

A komposztálás rendszeres tevékenységet igényel. Ennek a rendszeres tevékenységnek fontos hozadéka a szemléletformálás. Ez a tervszerű munka mindennapi tevékenységeink végiggondolására késztet, önkéntelenül is környezettudatosságra nevel.

ÖSSZHANGBAN A TERMÉSZETTEL

 „Mikor ébredünk rá, hogy a természetet nem leigázni, kihasználni vagy manipulálni kell, hanem együttműködni vele, tanulni tőle, beilleszkedni kozmikus rendjébe?

Ősi kultúrák életadó tanítása ez, amelyet mi is újra felfedezni vélünk. De mint minden spirituális tanítás, ez is csak úgy maradhat élő, ha nem csupán olvasunk vagy meditálunk róla, hanem aktívan beépítjük mindennapi életünkbe. Segítsd a természetet és dolgozz vele együtt – a természet akkor egyik teremtőjének fog tekinteni és engedelmeskedik.”

ÖSSZEGZÉSÜL

 A fentiek alapján - mivel az egészséges termőföld az emberiség létének alapja, a mezőgazdaság alapfeltétele -, kiemelten fontosnak tartom, a szerves anyag szegény, kizsákmányolt, elsavanyodott, így kation- és tápanyaghiányos talajaink, javítását.

Ennek érdekében, a komposztálás - ökológiai jelentőségének helyreállítását, újbóli megismertetését, oktatásának megszervezését, alkalmazásának, gyakorlatának fontosságához méltó visszaállítását javasolom.
Hiszen - csak a gondozott, egészséges, szerves anyagban gazdag, jó termőképességű talaj biztosíthatja a belőle élő növények, állatok és a táplálkozási lánc végén lévő emberek egészségét, fejlődését.

Összeállította: Balog Béla

Ajánlott irodalom:

MINDENNAPI KOMPOSZTÁLÁS

/Öko-Fórum Alapítvány/

A témához kapcsolódóan ajánljuk ezt a videót:

A jövő farmja from Istvan on Vimeo.

További cikkek, videók a témában a HUMUSZ szövetség oldalán