2014. február 27. csütörtök 18 órától 

A magyarságra 1920-ben ráerőszakolt trianoni békediktátumot több belső és külső árulás előzte meg. Az első egyike az un. keresztény magyar állam megalakulásához fűződik.

Az előadás bemutatja a 955-ös szomorú végű Lech-mezei csata (Géza és I. István korabeli erőszakos keresztény térítés, Péter király véres uralma, Aba Sámuel megcsalatása) és I. András királlyá koronázása közti történelmi eseményeket, amelyek végkifejlete Vata imába foglalt megátkozása, és a magyarságnak a kereszténység „aklába” való terelése lett.

Az országunk történelme során felmerült sarkalatos kérdéseket törvények rögzítették. Ezek összessége adta az "alapszabály gyűjteményt", mely egyik pillérét képezte az Alkotmányunknak.

Legalább ennyire élt a nemzet tudatában azonban a magyar alkotmányos jogfelfogás hagyománya is, melyet közmegegyezés alapján íratlan, minden nap átélt szabályok képezték és minden állampolgár tiszteletben tartotta.  Ezek az íratlan szabályok alkották az Alkotmányunk másik pillérét.

Acsargó, veszett farkascsordák,
osztozkodnak a koncokon.
Te vagy a préda Magyarország,
- édes hazám és otthonom.
A történelem viharában
bárkivel szembe szállt hadunk.

“Magyar szúnyog” szív vért a mában,
s ellene védtelenek vagyunk.
Országunk annyi drága kincse,
széthordva már! Nem létezik!

Mert van ki sajátnak tekintse,
- a dolgozó meg éhezik.

Dolgoztunk köröm szakadtáig,
adósságunk meg egyre nőtt.
Nincs jog mi véd, jövőnk nem látszik,
így állunk istenünk előtt.

Tóth Ákos, a Magyarok Szövetsége
Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja így vall munkájáról:

Az idei évben is sok lakossági fórumot tartok a Magyarok Szövetsége szervezésében. Az előadások során minden alkalommal röviden bemutatom azt is, hogy a Szövetség alapelvei és célkitűzései, működése miért fontosak nemzetközi viszonylatban, és történelmi távlatokban is megpróbálom elhelyezni a Szövetség szerepét.

A mi munkánk valójában Atilla Nagykirály munkájának a továbbvitele, aki a leigázó, rabszolgatartó hatalom ellen harcolt.