2008 ősze óta működik a Magyarok Szövetsége Mozgalom, melynek tevékenységét agyonhallgatja az országos sajtó. A miértre próbál választ keresni, és a mozgalom vezetője, Vukics Ferenc ellehetetlenítésének kormányzati próbálkozásáról szól az alábbi írás.

 Szekeres Imre honvédelmi miniszter, és államtitkára Vadai Ágnes két hónappal ezelőtt kezdeményezte a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. Törvény (Hjt.) módosítását. A módosítások első pontja ellen több ellenzéki képviselő is felszólalt, de a kormánytöbbség megszavazta a 2010. január 01-ével életbe lépő új törvényt.

Tekintsünk bele a törvény szövegébe:

„24/A. § A 24.§ rendelkezéseit megfelelően (bejelentési kötelezettség, megtiltás a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető, a szolgálat érdekeit sértő vagy veszélyeztető tagsági viszony esetén) alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, társadalmi szervezetnek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz történő csatlakozásra és részvételre is.”

A jogi szakértők egy csoportja alkotmányos aggályokat fogalmazott meg a módosítások első pontjával kapcsolatosan. Igazán különössé az új szabályozást az teszi, hogy a rendészeti dolgozókkal, hivatásos rendőrökkel, a szolgálatokkal kapcsolatosan nem lépett életbe ilyen módosítás. Mi lehet az a helyzet, ami miatt a katonákat külön kell szabályozni?

 Parlamenti folyosói pletykák szerint a törvény módosítására a Vukics Ferenc honvéd őrnagy vezette Magyarok Szövetsége Mozgalom tevékenységének megrendszabályozása miatt volt szükség. Az őrnagy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanáraként egy nagyon határozott arculatot felmutató , több száz településen képviselettel és országos szervezettel rendelkező mozgalmat indított el 2008 őszén. A mozgalom tagjait és szimpatizánsait több, mint százezer főre teszik. Az elmúlt esztendőben több ezer helyi programot valósítottak meg: lakossági fórumokat, népfőiskolai előadássorozatokat, magyar termék vásárokat ( Magyarok Vására), családsegítő programokat, „megyegyűléseket” tartottak.

Legnagyobb megmozdulásuk a Magyarok Országos Gyűlése volt augusztus (21-22-23). Ezt a három napos rendezvényüket Kunszentmiklós határában  becslések szerint negyedmillióan látogatták meg. Érdekesség, hogy a hagyományoknak, a kultúrának és a magyar tudományos élet új eredményeinek helyet adó rendezvénynek az országos médiákban nyomát sem lehetett találni. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a szervezet komoly alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a jelenlegi magyar államrenddel kapcsolatosan. Véleményük szerint demokratikus országokban egyetlen alkotmányozó erő lehetséges: az ország teljes lakossága. Bántónak tartják, hogy az illegitim alapokkal rendelkező ideiglenes alkotmány helyett nem lett megalkotva a rendszerváltás utánra ígért új magyar alaptörvény, illetve, hogy erről nem rendeznek népszavazást. A Magyarok Szövetsége szerint Magyarország akkor válik legitim állammá, amikor népszavazással elfogadják az új alkotmányt. , mely nem a Rákosi-rendszerrel, hanem a történelmi magyar államisággal vállal jogfolytonosságot.

Az őrnagy előadásain arról beszél, hogy a jelenlegi pártok egyfajta baráti társaságként vették át az ország felett a hatalmat, miközben egyáltalán nem képezik le a magyar társadalom belső érdekstruktúráját. A civil szerveződések, szakszervezetek olyan személyek vezetik, akik a pártokat kiszolgáló érdekcsoportok delegáltak. Ennek az a következménye, hogy a magyar társadalom érdekvédelme meg sem jelenik az állam adminisztrációjában. A következmény: az ország elveszíti gazdasága és önrendelkezése feletti jogot. Az állampolgárok megszűnnek állampolgárok lenni, a nemzetállam felszámolásra kerül.

A Magyarok Szövetségéről sok mindenkinek megvan a véleménye, de a legjellemzőbb a szövetség létének eltagadása, agyonhallgatása. Vezetőiről nem készülhetnek riportok. Több településen eltávolították állásukból azokat az újságírókat, műsorvezetőket, akik időlegesen médiafelülethez segítették az új szervezetet. A legfeltűnőbben Széles Gábor médiafelületein üldözik a szövetségről szóló híreket. Kondor Katalin, Pörzse Sándor is intésre került Vukics Ferenccel kapcsolatos riportjaik miatt. Az ősz óta egyetlen televízió sem fogadja híradásaikat, még a fizetett hirdetéseiket sem. A szélsőjobboldali csoportok nyíltan zsidózzák, ügynöközik, a kormányoldal szélsőségesnek bélyegezte őket. Még az egyház is támadta rendezvényüket, miközben a tagság nagy részében a történelmi egyházak tagjaiból kerül ki. Az országgyűlés felsőházának ( a civil érdekképviselet színtere) létrehozásáért küzdő új magyar szervezet nem kíván párttá alakulni és idehaza példátlan fegyelmezettséggel szervezte nyári nagy rendezvényét Bösztörpusztán. Figyelemre méltó módon szemét, bűncselekmények és egyéb atrocitások nélkül zajlott le az ország egyik legnagyobb rendezvénye. A Szövetség egyedüli bázisát jól látható módon a magyar viszonyokhoz képest kiemelkedően aktív tagsága alkotja.

A jelenlegi törvények alapján nehéz volt lekorlátozni a szervezet tevékenységét. Látható módon a leköszönő kormány minisztere szeretné a Szövetség alapítóját és egyik motorját alacsonyabb sebességre kapcsolni. Nem véletlen, hiszen a Magyarok Szövetsége tagszervezetei több vidéki településen szereztek többséget az időközi önkormányzati választásokon. Budapesten a XVI. Kerületben néhány tucat szavazattal lemaradva a Jobbik és az MSZP mögött közel 10% -os eredményt értek el. A Magyarok Szövetsége elsősorban érdekképviseleti erőnek tartja magát. Új szakszervezeteket és civil közösségeket szerveznek szerte az országban. Elmondásuk szerint alulról szervezett Magyarországot szeretnének megvalósítani. Addig nem létezik civil Magyarország, amíg ezen csoportok nem rendelkeznek aktív, folyamatosan dolgozó tagsággal. Céljaik elérése érdekében továbbképző központokat, szövetkezetet, hitelintézetet, televíziót és hetilapokat indítanak. Az elmúlt hetekben több szakszervezettel és civil közösséggel állapodtak meg. Helyi szervezeteik száma egyre nő. Nagy kérdés, hogy az új törvény következtében katonák maradhatnak-e majd a szervezetben.

 Csak megjegyzésképpen: Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára 2002 és 2006 között feketén dolgoztatott, hangzott egy el szolnoki bíróságon. Kálmán Imre azt állítja, a pártélet szervezése volt a feladata Vadai választási körzetében. A férfi munkaügyi pert indított Vadai ellen. Szekeres Imre miniszteri tevékenységének  jellemző pillanata volt, amikor holtrészegen nyökögte el beszédét a Gripen vadászrepülők átadásakor…

Varga